2. Fájlok és programok

2.1 Fájlok: elõzetes megjegyzések

A Linux fájlrendszerrel dolgozik, ami azt jelenti, hogy a "könyvtárak és a benne lévõ fájlok struktúrája" nagyon hasonló a DOS-oséhoz. Minden fájlnak adott szabályokhoz illeszkedõ neve van, a fájlokat könyvtárakban tárolják, néhányuk végrehajtható, néhányuk speciális kapcsolókat is igényel ill. megenged. Sõt használhatsz wildcard karaktereket, átirányítást, csöveket. Csak néhány kisebb különbség van.

• DOS alatt a fájlneveknek úgynevezett 8.3 alakja van pl.: NOTENOUG.TXT. Linux alatt jobban megoldott. Ha a Linuxot egy olyan fájlrendszerrel (nem szükséges, hogy tudd pontosan mi is ez most) installálod mint az ext2, vagy az umsdos, akkor hosszabb neveket is használhatsz (egészen 255 karakterig), több ponttal a névben. Például, Ez.egy_IGEN.hosszú.Fájlnév. Kérlek vedd észre, hogy mind kisbetûket és mind nagybetûket is használtam. Valójában ...
• A kis-, és nagybetûket megkülönböztetjük a nevekben. Így a FÁJLNÉV.tar.gz és a fájlnév.tar.gz nevek két külõnbözõ fájlt jelölnek. Ugyanez igaz a parancsokkal kapcsolatban is. Ha az ls parancsot kiadod (ez ugyanaz mint a DOS-ban a DIR) akkor könyvtáradban található fájlok listáját kapod, míg ha az LS parancsot adod ki, akkor egy hibaüzenetet.
• Nincs olyan kötelezõ kiterjesztés a parancs ill. program fájloknak mint a .COM és a .EXE , vagy a .BAT a batch-fájloknak. A végrehajtható fájlokat egy * különbözteti meg a fájlnév végén ha az ls -F paranccsal listáztattad ki. Például:

  $ ls -F
  levél_Józsinak  Cindy.jpg  cjpg*  Ez_egy_dir/  elsõ_scriptem*
  

  A cjpg* és az elsõ_scriptem* fájlok végrehajthatók - "programok". DOS alatt a .BAK végzõdés a másolat (backup) fájlokat jelölik; a Linuxban az ilyen típusú fájlok tilde (~) karakterre végzõdnek. Továbbá, ha egy fájlnevet pottal kezdesz akkor ez a fájl rejtett fájlként lesz nyilvántartva. Például: az .én.egy.rejtett.fájl.vagyok fájl nem fog megjelenni az ls parancs után.
• A DOS alatt a program opciókat /opció formában adhatók meg, mig Linuxban a megfelelõ forma a -opció. Például: dir /s parancs megfelelõje ls -R. Megjegyzem sok DOS program - mint a PKZIP vagy az ARJ - Unix stílusú opciókat használ.

Most már akár a DOS-os parancsok Linuxos megfelelõi fejezetre ugorhatsz, de a helyedben én tovább olvasnék.

2.2 Szimbolikus linkek

A Unix rendelkezik egy fájltípussal, ami nem létezik DOS alatt: ez a szimbolikus link. Tekintehetjük ezt úgy, mint egy fájlra vagy könyvtárra mutató pointert és használhatjuk õket az eredeti fájl vagy könyvtár helyett. Ez hasonló a Win95 shortcut-jaihoz. Példa szimbolikus linkre a /usr/X11, mely a /usr/X11R6-ra mutat, a /dev/modem, mely vagy a /dev/cua0-ra vagy a /dev/cua1-re mutat.

Szimbolikus link létrehozása:

$ ln -s <fájl_vagy_könyvtár> <linknév>

Példa:

$ ln -s /usr/doc/g77/DOC g77manual.txt

Mostantól g77manual.txt-ként is hivatkozhatsz a /usr/doc/g77/DOC fájlra.

2.3 Hozzáférési engedélyek és tulajdonjogok

A DOS-os fájlok és könyvtárak a következõ tulajdonságokkal (attribútumokkal) rendelkezhetnek: A (archív), H (rejtett), R (csak olvasható), és S (rendszer fájl). Csupán a H-nak és az R-nek van értelme Linux alatt. A rejtett fájlok egy ponttal kezdõdnek, míg az R megfelelõjét a lentiekben tárgyaljuk.

Unix alatt egy fájl rendelkezik hozzáférési engedélyekkel és tulajdonossal, aki egy ``csoporthoz'' tartozik. Itt egy példa:

$ ls -l /bin/ls
-rwxr-xr-x  1  root  bin  27281 Aug 15 1995 /bin/ls*

Az elsõ mezõ tartalmazza a /bin/ls fájl hozzáférési engedélyeit, amely a root-hoz illetve a bin csoporthoz tartozik. A többi információtól most eltekintve (lásd õket például Matt Welsh elöbb említett könyvében), jegyezd meg, hogy a -rwxr-xr-x a következõket jelenti (balról jobbra):

- a fájl típusa (- = közönséges fájl, d = könyvtár, l = link, stb); rwx a fájl tulajdonoának a hozzáférési engedélyei (olvasható, írható, futtatható); r-x a fájl tulajdonos csoportjának az engedélyei (olvasható, futtatható); (most nem fogom részletezni a csoport fogalmát, egyelõre nyugodtan meglehetsz nélküle, ha kezdõ vagy ;-), végül a r-x az összes többi felhasználó hozzáférési engedélyei (olvasható, futtatható).

Emiatt nem törölheted a /bin/ls fájlt, hacsak nem Te vagy a root: nincs irási jogod, hogy ezt megtedd. Egy fájl hozzáférési engedélyeinek a megváltoztatása a következõképpen lehetséges:

$ chmod <kiXengedély> <fájl>

ahol a `ki' u (user, azaz a tulajdonos), g (group, azaz a csoport), és/vagy o (other, vagyis egyéb) lehet, az `X' vagy + vagy -, az `engedély' lehet r (read, azaz olvasható), w (write, azaz írható), vagy x (execute, vagyis futtatható). Példák:

$ chmod u+x fájl

A tulajdonos számára futtathatóvá válik a fájl. Rövidebben: chmod +x fájl. Ez bárki számára futtathatóvá állítja. A

$ chmod go-wx fájl

eltávolítja a fájlról az írási és a futtatási engedélyeket mindenki számára kivétel csupán a fájl a tulajdonosa. A

$ chmod ugo+rwx fájl

mindenkinek olvasási, írási és futtatási jogot ad. Végül, de nem utolsó sorban a

# chmod +s fájl

parancs `setuid' vagyis `suid'-ossá teszi a fájl, ami azt jelenti, hogy mindenki a fájl tulajdonosának a privilégiumával futtathatja a fájlt.

Egy rövidebb mód az engedélyek beállítására számokkal történhet: rwxr-xr-x kifejezhetõ a 755-tel (minden betû megfelel egy bit-nek: így a --- 0, a --x 1, a -w- 2, a -wx 3, stb). Elsõre nehéznek tûnik, de kis gyakorlattal meg fogod érteni a mögötte lévõ dolgot.

A root -- lévén õ a rendszergazda -- bárki fájljainak a hozzáférési engedélyeit meg tudja változtatni.

2.4 DOS-os parancsok Linuxos megfelelõi

A baloldalon a DOS parancsok láthatók, míg jobboldalon a Linuxos megfelelõje.

COPY:           cp
DEL:            rm
MOVE:           mv
REN:            mv
TYPE:           more, less, cat

Átirányító és csõszervezõ karakterek: < > >> |

Meta karakterek: * ?

nul:            /dev/null
prn, lpt1:      /dev/lp0 vagy /dev/lp1; lpr

- PÉLDÁK -

DOS                                     Linux
---------------------------------------------------------------------

C:\GUIDO>copy joe.txt joe.doc           $ cp joe.txt joe.doc
C:\GUIDO>copy *.* total                 $ cat * > total
C:\GUIDO>copy fractals.doc prn          $ lpr fractals.doc
C:\GUIDO>del temp                       $ rm temp
C:\GUIDO>del *.bak                      $ rm *~
C:\GUIDO>move paper.txt tmp\            $ mv paper.txt tmp/
C:\GUIDO>ren paper.txt paper.asc        $ mv paper.txt paper.asc
C:\GUIDO>print letter.txt               $ lpr letter.txt
C:\GUIDO>type letter.txt                $ more letter.txt
C:\GUIDO>type letter.txt                $ less letter.txt
C:\GUIDO>type letter.txt > nul          $ cat letter.txt > /dev/null
        n/a                             $ more *.txt *.asc
        n/a                             $ cat section*.txt | less

Megjegyzések:

• A * karakter alkalmazása a Linux alatt elegánsabb. A * kifejezéshez minden fájl illeszkedik kivéve a rejtett fájlokat. A rejtett fájlok a .* kifejezéshez illeszkednek. A *.* kifejezéshez csak azok a fájlok illeszkednek amelyeknek a közepén '.' található. A p*a kifejezésre mind a papa, mind a pipa, míg a *g* kifejezésre mind a `régi' és mind a `rugók' szavak illeszkednek.
• Ha a more programot használod, akkor a <szóköz> billentyût használd a lapozáshoz, és a 'q' vagy a CTRL-C billentyût a kilépéshez. A less program sokkal jobban használható, s itt használhatod nyíl-billentyûket is, valamint a 'h' leütésére pedig elõjön egy segítõ képernyõ.
• Linuxban alapértelmezésben nincs UNDELETE, vagyis a kitörölt fájlokat nem tudod visszaállítani, így jól gondold meg mielõtt bármit is kitörölnél.
• A DOS < > >> jeleihez képest pluszt jelent a 2> jel a hibaüzenetek (stderr) átirányítására. Továbbá a 2>&1 a szabványos hibakimenetet (stderr) a szabványos kimenetre (stdout), míg a 1>&2 a szabványos kimenetet a szabványos hibakimenetre irányítja.
• A Linux rendelkezik még egy wildcard karakterrel a [] jellel. Használata: [abc]* kifejezés azokhoz a fájlnevekhez illeszkedik amelyek a, b vagy c betûvel kezdõdnek. A *[I-N,1,2,3] kifejezés azokhoz a fájlnevekhez illeszkedik amelyek I, J, K, L, M, N, 1, 2, 3 betûvel végzõdnek.
• Nincs olyan parancs mint a DOS alatti RENAME, így a mv *.xxx *.yyy nem fog mûködni.
• Használj cp -i-t és mv -i-t, ha azt szeretnéd, hogy a rendszer szóljon, ha valamit felül készül írni.

2.5 Programok futtatása: többfeladatúság

Ha futtatni akarsz egy programot akkor a DOS-hoz hasonlóan itt is a program nevét kell begépelned. Ha a könyvtár amiben a programot eltároltad megtalálható a PATH környezeti változóban, a program el fog indulni. Kivétel: a DOS-tól eltérõen a Linux alatt az aktuális könyvtárban lévõ program is csak akkor fog elindulni, ha a könyvtár benne van a PATH-ban. Tipp: ilyen esetben, ha a programod prog akkor azt gépeld, hogy ./prog.

Így néz ki egy tipikus parancssor:

$ parancs -op1 -op2 ... -opn par1 par2 ... parn < input > output

ahol -op1, -op2, ..., -opn a parancs opciói, par1, ..., parn pedig a paraméterei. Egy sorban több parancsot is begépelhetsz:

$ command1 ; command2 ; ... ; commandn

Ennyit a programok futtatásáról, bár könnyû a következõ lépés megtétele is. Az egyik legfontosabb indok ami a Linux használata mellett szól, hogy a Linux képes a multitaskingra azaz több program (ezentúl processzek) párhuzamos (egyidejû) futtatására. Elindíthatsz processzeket a háttérben, és amíg ezek futnak, Te tovább folytathatod a munkádat. Sõt, a Linux lehetõvé teszi, hogy egyidejûleg többször bejelentkezve különbözõ virtuális terminálokon is dolgozz: ez olyan mintha több számítógéped lenne egyszerre amin dolgozhatsz!

• Az 1-tõl 6-ig terjedõ virtuális terminálokra való átlépés:

  $ ALT-F1 ... ALT-F6
  

• Egy új session indítása az aktuális virtuális terminálon:

  $ su - <loginname>
  

  Például:

  $ su - root
  

  Ez igen hasznos, ha például mount-olni akarsz egy Floppy-t, mivel alapértelmezésben ezt csak a root teheti meg.
• A session befejezése:

  $ exit
  

  Ha lennének leállított 'job'-jaid (lásd késõbb), akkor elõbb kapsz egy figyelmeztetõ üzenetet.
• Egy program elõtérben indítása:

  $ program [-opciók] [paraméterek] [< input] [> output]
  

• A háttérben indítás egy sorvégi '&' jellel lehetséges:

  $ program [-opciók] [paraméterek] [< input] [> output] &
  [1] 123
  

  A burok (shell) a processzt egy munka számmal (például ez fent [1];) és a processz azonosítõjával (PID) azonosítja (példánkban ez 123).
• Megnézheted, hány processz fut összesen a rendszerben:

  $ ps -a
  

• Processz lelövése:

  $ kill <PID>
  

  Elképzelhetõ, hogy le kell lõnöd egy processzt, ha nem tudod, hogyan kell leállítani, kilépni belõle... ;-). Néha, a processzt a következõk egyikével lõheted le:

  $ kill -15 <PID>
  $ kill -9 <PID>
  

  Egy processzt neve alapján nem egyértelmû lelõni, mert több is futhat belõle, különbõzõ PID-ek alatt. De ha csak egy fut vagy valóban mindet ki akarod lõni, akkor így is megteheted:

  $ killall processznév
  

  Az eddigieken kívül a burok program lehetõvé teszi, hogy a processzeket megállítsd, vagy ideiglenesen megszakítsd, a háttérbe irányítsd vagy éppen egy háttérben futó programot tégy elõtérben futó programmá. Ebben a környezetben a processzeket "job"-okként emlegetik.
• Megnézheted, hány 'job'-od fut:

  $ jobs
  

  Itt a 'job'-ok a shell által meghatározott számokkal vannak azonosítva, nem pedig a PID számmal.
• Elõtérben futó processz megállítása (nem mindig lehetséges, mert letiltható):

  $ CTRL-C
  

• Elõtérben futó processz felfüggesztése:

  $ CTRL-Z
  

• Egy felfüggesztett processz háttérbe küldése ('job' lesz belõle):

  $ bg <job>
  

• Egy 'job' elõtérbe hozása:

  $ fg <job>
  

• Job lelövése:

  $ kill <%job>
  

  ahol <job> a shell által a processzhez rendelt szám; 1, 2, 3, ... Ezeknek az utasításoknak a használatával egyszerre tudsz egy lemezt megformázni, fájlok egy csoportját tömöríteni, kitömöríteni archívált fájlokat, és még mindig rendelkezésedre áll egy prompt, tovább dolgozhatsz zavartalanul! Próbáld ugyanezt megtenni DOS alatt! És próbáld ki ugyanezt Windows alatt is, csak hogy lásd a teljesítménybeli különbséget a két megvalósítás között!

2.6 Programok futtatása távoli gépeken

Egy távoli gépen történõ programfuttatáshoz elsõként be kell jelentkezned oda, s ehhez tudnod kell a gép nevét vagy IP számát.

$ telnet tavoli.gep.hu

Bejelentkezés után elindíthatod kedvenc programod. Gondolom szükségtelen megemlítenem, hogy a másik gépen is kell rendelkezned felhasználói azonosítóval.

Ha van X Window rendszered, akkor akár X-es alkalmazásokat is futtathatsz a távoli gépen oly módon, hogy az a Te képernyõdön jelenik meg. Legyen például a távoli gép a tavoli.gep.hu, míg a Te géped az itteni.linux.hu. Egy a távoli gépen levõ X-es program futtatása az itteni.linux.hu-n a következõképpen lehetséges:

• indítsd el az X-et (startx), majd azon belül egy xterm-et, vagy egy azzal ekvivalens terminál emulátort (rxvt, color-xterm, nxterm, ...), majd gépeld be:

  $ xhost +tavoli.gep.hu
  $ telnet tavoli.gep.hu
  

• bejelentkezés után:

  remote:$ DISPLAY=itteni.linux.hu:0.0
  remote:$ program &
  

  (A DISPLAY ... sor helyett lehet, hogy a következõt kell begépelned: setenv DISPLAY itteni.linux.hu:0.0. Ez a távoli gépen lévõ buroktól (shell-tõl) függ.

És láss csodát! A távoli gépen elindul a program, ami majd a Te képernyõdön fog megjelenni. Azonban ne nagyon próbáld ezt PPP alatt, mivel meglehetõsen lassú lesz (a vonal sávszélességétõl függ).