1. Bevezetés

1.1 A Linux valóban megfelel Neked?

DOS-ról Linuxra akarsz váltani? Kitûnõ ötlet, de légy tisztában azzal, hogy olyan nincs, hogy "a legjobb számítógép", vagy "a legjobb operációs rendszer": ezek a fogalmak mind attól függenek, hogy mit szeretnél csinálni! Ez az amiért nem hiszem, hogy mindenkinek a legjobb megoldás a Linux, még akkor sem, ha technikailag jóval kiemelkedõbb több kereskedelemben kapható operációs rendszernél. Rendkívül hasznos lehet számodra, ha fejleszteni akarsz, Internetezni, TeX-et használni, s úgy általában tudományos szoftvereket szeretnél használni, de ha elsõsorban kereskedelmi programokra vágysz és nem érzel nagyobb hajlandóságot tanulni illetve szükségtõl függõen parancsokat gépelgetni, akkor jobban teszed, ha máshol nézel körül.

A Linuxot (jelenleg) nem olyan könnyû használni és konfigurálni, mint a Windows-t és a Macintosh-t (legalábbis elsõre), így készülj fel arra, hogy szükséged lesz jónéhányszor "buherálni". Ezen figyelmeztetések ellenére hadd mondjam, hogy 100%-ig biztos vagyok abban, hogy ha Te a megfelelõ felhasználó típusba tartozol, akkor a Linuxban megtalálod a Nirvanát. Rajtad múlik. Ne felejtsd el azonban, hogy a Linux és a DOS/Windows képes ugyanazon a gépen egyidejûleg létezni.

Elõfeltételek a dokumentumhoz: feltételezem, hogy

• ismered az alapvetõ DOS parancsokat és fogalmakat;
• a Linux és az X Window System megfelelõen van telepítve a számítógépeden;
• bash a shell-ed --- ami a DOS-os COMMAND.COM Linuxos "megfelelõje";
• elfogadod, hogy ez nem egy teljes ismertetõ. További és jóval teljesebb leírások találhatók Matt Welsh ``Linux Installation and Getting Started'' és/vagy Larry Greenfield ``Linux User Guide'' ( ftp://sunsite.unc.edu:/pub/Linux/docs/LDP/) könyvében.

1.2 Igen, ez az! Mesélj még...!

Installáltad a Linuxot a számítógépeden. Adtál magadnak egy azonosítót, (ha nem ez a helyzet, akkor gépeld be most, hogy adduser) és a Linux fut a gépeden. Éppen most ütötted be az azonosítódat és a jelszavadat, és most nézed a képernyõt hogy: "Na és most mi van?"

Ne ess kétségebe! Már majdnem kész vagy, hogy ugyanazokat a dolgokat megtehesd amiket annak idején a DOS-szal megtehettél, és még sokkal többet! Ha DOS-t futtatnál Linux helyett akkor a következõ dolgokat tehetnéd:

• programok futtatása, fájlok létrehozása, másolása, nézegetése, törlése, nyomtatása, átnevezése;
• könyvtárak létrehozása, törlése, listázása és váltás közötük: MD, RD, DIR, CD.
• lemezek formázása, fájlok másolása lemezekrõl és lemezekre;
• az AUTOEXEC.BAT és a CONFIG.SYS fájljaid javítgatása;
• saját .BAT fájlok és/vagy QBasic programok írása;
• a kimaradt 1%.

Örömmel veheted tudomásul, hogy ezek a feladatok megvalósíthatók Linuxban is, méghozzá a DOS-hoz hasonló módon. A DOS alatt az átlagos felhasználó az elérhetõ mintegy 100+ parancsból igen keveset használ: ugyanez elmondható - egy bizonyos pontig - a Linuxra is.

Néhány dolog következik amire szeretnék rámutatni mielõtt tovább mennénk.

• Elsõként is, hogyan lépj ki a Linux-ból? Ha karakteres képernyõt látsz, akkor nyomd le a CTRL-ALT-DEL billentyûket, majd várj addig, amíg a rendszer rendbeteszi a belsõ dolgait és végül jelzi Neked, hogy minden rendben. Ekkor már nyugodtan kikapcsolhatod. Ha az X Window System alatt dolgozol, akkor elsõként CTRL-ALT-BACKSPACE, majd a CTRL-ALT-DEL billentyûket nyomd le. Soha ne reseteld vagy kapcsolt ki a PC-t közvetlenül Linux alatt, mivel megsérülhet a fájlrendszer!
• A DOS-tól eltérõen a Linux beépített védelmi rendszerrel rendelkezik. Mikor bekapcsolod a gépet és elindítod a Linuxot, akkor be kell jelelentkezned, hogy a rendszer számára felismerhetõvé tedd magad: mindez azért van, mert a Unix egy többfelhasználós rendszer. Az átlag felhasználó igazából nem birtokolja a rendszert: a bejelentkezése ideje alatt a rendszer feletti hatalmat az a felhasználó birtokolja, aki a "root" azonosítóval rendelkezik. (Ezek az emberek a rendszeradminisztrátorok. Ha a saját gépeden dolgozol, akkor Te vagy a "root".) A fájlokhoz és a könyvtárakhoz hozzáférési engedélyek rendelhetõk (lásd a Hozzáférési engedélyek fejezetet) és ezért néhányuk el sem érhetõ az átlag felhasználó számára. Ezzel szemben a DOS megengedi, hogy a merevlemezed egész tartalmát egy mozdulattal letöröld.
• Érezd magad felbátorítva, hogy kísérletezz, játsz, probálkozz magad is, egészen biztos, hogy nem teszel kárt semmiben. Kaphatsz segítséget, ha a promt (általában a $ jel a promt, illetve # a "root" promtja) mögé begépeled:

  $ help
  

  (ez segítséget ad a bash-ról), vagy információt szerezhetsz egy-egy utasításról a

  $ man utasítás
  

  paranccsal, ami ha installáltad a "man" kézikönyv oldalait, akkor behívja a kézikönyv utasítás-hoz kapcsolódó oldalát. Próbálkozhatsz még az

  $ apropos utasítás
  $ whatis utasítás
  

  parancsokkal is. Kilépéshez üss 'q'-t!
• A Unix-ok erejének és a rugalmasságának egyik kulcsa azon egyszerû fogalmakból adódik, mint a csövek (pipe) és az átírányítás. Ezek Unix alatt sokkal hatékonyabbak, mint DOS alatt. Több egyszerû parancs összefûzve egészen összetett feladatok megoldására is képes. Használd majd õket!
• Konvenciók: A <...> jelölés azt mutatja, hogy valamit meg kell adnod, míg a [...] jelölés jelzi, hogy valami opcionális (nem feltétlenül kell megadni). Például a

  $ tar -tf <file.tar> [> redir_file]
  

  utasításban a file.tar fájlt mindenképpen meg kell adni, amíg az átirányítás a redir_file fájlba opcionális.
• A továbbiakban az "O.K.U." jelölés azt jelenti, hogy: 'Olvass a Kézikönyvben Utána' légyszíves! OKUlásodra lesz! ;-)

1.3 Türelmetleneknek

Gyorsan bele akarsz vágni a dolgok közepébe? Akkor nézd meg ezt a táblázatot!

DOS                     Linux               Megjegyzés
-------------------------------------------------------------------------

BACKUP              tar -Mcvf device dir/   teljesen különbözõ
CD dirname\         cd dirname/             majdnem ugyanaz a szintaxis
COPY file1 file2    cp file1 file2          úgyszintén
DEL file            rm file                 vigyázat, nincs undelete! (*)
DELTREE dirname     rm -R dirname/          úgyszintén
DIR                 ls                      nem egészen ugyanaz
EDIT file           vi file                 nem hiszem, hogy tetszeni fog
                    emacs file              ez jobb
                    jstar file              mint a dos-os edit
FORMAT              fdformat,
                    mount, umount           egészen más szintaxis
HELP command        man command             hasonló filozõfia
MD dirname          mkdir dirname           majdnem ugyanaz a szintaxis
MOVE file1 file2    mv file1 file2          úgyszintén
NUL                 /dev/null               úgyszintén
PRINT file          lpr file                úgyszintén
PRN                 /dev/lp0,
                    /dev/lp1                úgyszintén
RD dirname          rmdir dirname           majdnem ugyanaz a szintaxis
REN file1 file2     mv file1 file2          nem több fájlra
RESTORE             tar -Mxpvf device       eltérõ szintaxis
TYPE file           less file               sokkal jobb
WIN                 startx                  ég és föld! ;-)

(*) Az Ext2fs Undeletion HOWTO-ban több módszer is fel van sorolva a véletlen törlés ellen, továbbá egy eljárást is ismertet a szerzõ, amivel törölt fájlokat tudunk visszaállítani, ha az még nem írodott felül. A kernel hamarosan közvetlenül is támogatni fogja az "undelete"-et.

Ha többet szeretnél tudni a fenti táblázatnál, akkor olvasd el a következõ fejezeteket.