7. A maradék 1%

7.1 Virtuális Memória

Annak ellenére hogy a Linux már 1 megabájt RAM-mal is képes futni, minél több memóriád van annál jobb. Az X Window például nem fog a gépeden futni, ha nincs legalább 8 mega memóriád. Ha például további virtuális memóriát szeretnél definiálni, akkor root-ként begépelve a

# dd if=/dev/zero of=/swapfile bs=1024 count=8192
# mkswap /swapfile 8192
# sync
# swapon /swapfile

sorok további 8 mega virtuális memóriát bocsátanak rendelkezésedre. Az utolsó sort szerkeszd be az /etc/rc.d/rc.local fájlba is hogy a swapfájl a következõ belépéskor is elérhetõ legyen, vagy pedig tedd a lenti sort az /etc/fstab fájlba.

/swapfile   swap   swap   defaults

7.2 A tar és gzip programok használata

A Unix alatt van néhány széles körben használt program fájlok tömörítésére és archíválására. A tar program archíválja a fájlokat de nem tömöríti (Linux alatt a '-z' opcióval tömöríti is ;-). A

$ tar -cvf <archive_name.tar> <file> [file...]

sor egy új archív fájlt készít. Ha egy archív fájlt szeretnénk kicsomagolni, a

$ tar -xpvf <archive_name.tar> [file...]

sorral tehetjük meg. Ha az archív fájl tartalmára vagy kíváncsi, akkor a

$ tar -tf <archive_name.tar> | less

sorral nézegetheted. Ha tömöríteni szeretnél akkor a compress és gzip programok állnak rendelkezésedre, bár a compress elavult, és jobb ha nem használod. A megfelelõ parancsok

$ compress <file>
$ gzip <file>

egy .Z (compress) vagy .gz (gzip) kiterjesztésû tömörített fájlt készítenek. Ezek a programok egyszerre csak egy fájlt képesek tömöríteni. A kitömörítéshez használd a

$ compress -d <file.Z>
$ gzip -d <file.gz>

sorokat és O.K.U.

Az arj, zip és unzip segédprogramok szintén elérhetõk. A .tar.gz vagy .tgz (tar programmal archívált, majd gzip-pel tömörített fájl) ugyanolyan gyakoriak a Unix világban mint a .ZIP fájlok a DOS alatt. A .tar.gz tartalmát a következõ sorral nézheted meg:

$ gzip -dc <file.tar.gz> | tar tf - | less

7.3 Programok telepítése

Elsõként is: a programok telepítése a root feladata. Néhány Linuxos programot mint .tar.gz vagy .tgz archív fájlt hozzák forgalomba speciálisan elõkészítve, így a / (gyökér) könyvtárból egyszerûen kitömöríthetõk a

# gzip -dc <file.tar.gz> | tar xvf -

paranccsal. A fájlok a megfelelõ könyvtárba kerülnek a kitömörítés során, amelyek ha nem léteznek akkor a folyamat automatikusan létrehozza õket. A legtöbb disztribúció (pl: Debian, Redhat, Caldera, Slackware) ezenfelül felkínál speciális "csomagoló" programokat is (pl: dpkg, rpm, pkgtool), amik felhasználó-barát felületet, szolgaltatásokat biztosítanak.

A többi .tgz fájlt nem érdemes a / könyvtárból telepíteni, ezek rendszerint egy "programnév" nevû könyvtárat és a könyvtárban további fájlokat/könyvtárakat tartalmaznak. Egy követendõ szabály, hogy ezeket a programokat /usr/local/ könyvtárból érdemes telepíteni. És feltetlen olvasd el a telepítéshez tartozó dokumentációt (általában a README, INSTALL nevû fájlok). Emellett néhányuk mint C vagy C++ forrás kerül forgalomba, amit le kell fordítanod, hogy futtatható kódot kapj. A legtöbb esetben elegendõ a make parancs kiadása. Természetesen ehhez szükséged van egy gcc fordítóra, amit minden Linux disztribúció tartalmaz.

7.4 Tippek amik nékül nem boldogulsz

Parancs kiegészítés: ha a parancs gépelése közben megnyomod a <TAB> billentyût akkor az automatikusan kiegészül. Például ha van egy igen_hosszú_fájlneved amit le akarsz fordítani, akkor elegendõ begépelni mondjuk, hogy gcc igenthi<TAB>, a fájlnév kiegészül. Ha több olyan fájlod van ami hasonlóan kezdõdik, akkor elegendõen sok karakter begépelésével elkerülheted a többértelmûséget.

Lapozás: Nyomj SHIFT + Page Up billentyûket és ekkor a képernyõn tudsz visszafelé lapozni néhány oldalt, amennyit a video memóriád enged.

Képernyõ frissítés (reset): Elõfordulhat hogy egy bináris fájl cat vagy more paranccsal való megjelenítése során tele lesz a képernyõ mindenféle szeméttel. Gépeld be vakon a reset parancsot ami rendbe teszi a dolgokat, vagy a következõ karaktersorozat is segít: echo CTRL-V ESC c RETURN.

Szöveg másolása: konzolon lásd alább, X alatt a jobb egérgombbal kijelölheted a szöveget (továbbá pl. általában 2 klikk a szót, három a teljes sort kijelöli), majd a középsõ (vagy a 2 szélsõ) egérgombbal átmásolhatod oda, ahova akarod. Valamint létezik egy xclipboard nevû program is (csak szövegekre), de ne tévesszen meg a lassú válaszideje.

Egér használata: telepítsd a gpm programot, ami egy egér meghajtó konzolhoz. Hasonlóan használhatod, mint fent, s akár a virtuális konzolok között is használhatod.

Üzenetek a kerneltõl: nézd meg root-ként a /var/adm/messages vagy a /var/log/messages fájlt, hogy miket üzent a kernel, beleértve a rendszerindulást is.

7.5 Hasznos programok és parancsok

Ez a lista az általam kedvelt programok gyûjteménye természetesen. Elõször is, hogy hol találhatók. (Felteszem hogy tudtok az Interneten keresni, tudjátok az ftp-t, archie-t használni.) A három legfontosabb cím: sunsite.unc.edu, tsx-11.mit.edu, and nic.funet.fi Légyszíves használjátok a legközelebbi tükrözést.

Jöjjenek akkor a progik:

• at: a megadott idõben hajtja végre a kívánt programot.
• awk: egy egyszerû és mégis sokat tudó programnyelv szöveges fájlok manipulására. Például legyen a data.dat egy több oszlopos adatfájl, ekkor a

  $ awk '$2 ~ "abc" {print $1, "\t", $4}' data.dat
  

  kilistázza az 1. és a 4. mezõt minden olyan sorból, amelyekben a 2. mezõ tartalmazza az 'abc' mintát.
• delete-undelete: pontosan azt csinálják amit a nevük is jelent.
• df: információkat szolgáltat a merevlemezrõl.
• dosemu': segítségével futtathatsz számos DOS-os programot, köztük a Windows 3.x-et is.
• file <filename>: megmondja hogy mi a fájl típusa: ASCII szöveg, végrehajtható, archív, stb.
• find: (lásd még a ' Parancsok fordítása DOS-ról Linuxra' fejezetet) az egyik leghasznosabb parancs. Használható különbözõ feltételeknek megfelelõ fájlok megkeresésére és ezeken valamely eljárás végrehajtására. Az általános használata:

  $ find <könyvtár> <kifejezés>
  

  ahol <kifejezés> valamilyen keresési feltételt és eljárást tartalmaz. Példák:

  $ find . -type l -exec ls -l {} \;
  

  megkeresi azokat a fájlokat melyek szimbolikus linkeket jelölnek, és kiírja, hogy mire mutatnak.

  $ find / -name "*.old" -ok rm {} \;
  

  megkeresi azokat a fájlokat amik illeszkednek a mintára és törli õket, miután elõször megerõsítést kér a mûvelet végrehajtása elõtt.

  $ find . -perm +111
  

  megkeresi azokat a fájlokat, melyek engedélye 111 (futtatható).

  $ find . -user root
  

  megkeresi a root fájljait. És még rengeteg lehetõség van - O.K.U.
• gnuplot: egy nagyszerû program tudományos ábrák készítéséhez.
• grep: adott mintára illeszkedõ szavakat keres meg fájlokban. Például:

  $ grep -l "geology" *.text
  

  azokat a .text fájlokat listázza, amelyek tartalmazzák a "kukac" szót. A zgrep változata gzip-el tömörített fájlokon dolhozik. O.K.U.
• gzexe: végrehajtható fájlokat tömörít olyan módon, hogy azok végrehajthatók maradnak.
• joe: egy remek editor. Elindíthatod a jstar parnccsal, és ekkor ugyanazokat a billentyûkombinációkat használhatod mint a WordStar-ban, és leszármazottjaiban beleértve a DOS editort is.
• less: valószínûleg a legjobb szöveg megjelenítõ.
• lpr: <fájl>: kinyomtatja a fájlt a háttérben. A nyomtatási sor státuszának ellenõrzésére használd a lpq parancsot, míg ebbõl fájlokat az lprm paranccsal tudsz törölni.
• mc: egy igen hasznos és sokoldalú fájlkezelõ;
• pine: egy remek levelezõ program.
• script <script_file>: mindent, ami a képernyõn elõtûnik a script_file fájlba másol. egészen addig, amíg ki nem adod a exit parancsot. Hasznos nyomkövetéshez.
• sudo: lehetõséget biztosít a felhasználók részére, hogy olyan parancsokat hajthassanak végre, amit egyébként csak a root tehet meg (például formatálni, és 'mount'-olni egy lemezt). O.K.U.
• uname -a: a rendszeredrõl nyújt pár információt.
• zcat és zless: a gzip-pel tömörített fájlok listázására használható anélkül, hogy kitömörítenéd õket. Például:

  $ zless textfile.gz
  $ zcat textfile.gz | lpr
  

• A következõ parancsok szintén jól jöhetnek több esetben is: bc, cal, chsh, cmp, cut, fmt, head, hexdump, nl, passwd, printf, sort, split, strings, tac, tail, tee, touch, uniq, w, wall, wc, whereis, write, xargs, znew. O.K.U.

7.6 Gyakori kiterjesztések és ezekkel kapcsolatos programok

Valószínûleg már egy csomó fájlkiterjesztéssel találkoztál. Az egzotikus fajtákon kívül (pl. font fájlok stb.) íme egy lista, hogy mi micsoda.

• .1 ... .8: "kézikönyv" lapok. A man parancs használja.
• .arj: arj-vel készült archív fájl. unarj-vel ki tudod õket csomagolni.
• .dvi: TeX (lásd lent) által létrehozott fájl. xdvi-vel nézheted, dvips-sel .ps fájllá alakíthatod.
• .gif: grafikus fájl. Megnézheted például xv-vel, xpaint-tel, gimp-pel, ImageMagick-kel.
• .gz: gzip-pel készült archív fájl.
• .info: info fájl (egyfajta alternatív man lap). Az info program használja.
• .jpg, .jpeg: grafikus fájl. A fentiekkel szintén megnézheted vagy a seejpeg-gel.
• .lsm: Linux Software Map fájl. Ez egy egyszerû ASCII fájl, ami a hozzá tartozó programcsomag leírását tartalmazza.
• .ps: postscript fájl. A gs és opcionálisan a gv programmal nézegetheted.
• .tgz, .tar.gz: tar-ral készült archív fájl amit aztán a gzip tömörített.
• .tex: text fájl ami a TeX szövegszerkesztõ bemenete. A TeX egy igen sokoldalú "betûszedõ" program. Szerezd meg, sok helyen elérhetõ!
• .texi: texinfo fájl. A texinfo parancs használja.
• .xbm, .xpm, .xwd: szintén grafikus fájlok, a fenti grafikus programokkal használhatók.
• .Z: compress-szel készített archív fájl.
• .zip: zip-pel elõállított archív fájl. Szerezd be a zip-et és az unzip-et.