Deutch

SIROK

    A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Autóúton könnyen megközelíthetõ mind Eger, mind Parád - Recsk felõl. A település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó település-képpel. A vár, alatta a régi pincesor és a modern belsõ részek kellemes összképet nyújtanak. Sirok történetének szerves részét képezi a siroki vár. A vár a település központjától 1 km-re, északra levõ Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is megragadó látványt nyúlt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni. Sajnos ma életveszélyes már a vár, ám kellõ óvatossággal megtekinthetõ.

    A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, akkor azonban a Csák Mátéval való szövetségük miatt Károly Róbert parancsára elfoglalták. Az Anjou házból származó uralkodó 1324-ben az ugyancsak Aba nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá. 1332-ben Chenyk cseh vitéz tulajdonába került, ám rövidesen királyi vár lett. 1372-ben az Aba nemzetségbeli Domoszlai Miklós - aki akkor Heves vármegye alispánja volt -, saját költségén kijavíttatta a várat, ezért Nagy Lajos - Károly Róbert fia és utóda - a várhoz tartozó birtokkal 2000 forintért zálogba adta neki. 1399-ben Tari László váltotta meg jelentõs összeggel a várat, amelyet Zsigmond király trónra kerülésének évében neki adományozott. A török hódítások idején megnõtt a siroki vár jelentõsége. Különösen igaz ez az 1522-es egri török ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa, Országh Kristóf jelentõs számú õrséget tartott a falakon belül. Az õ idején erõsítették meg a várat. 1596-ban Sirok is török kézre került, s csak 1687-ben nyerte vissza szabadságát. Ettõl az idõponttól kezdve azonban harcászati jelentõsége megszûnt, falai pusztulásnak indultak.

    A várhoz sétaút indul a Dobó utcából, melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk felfelé. A rövid séta azonban megéri, hiszen a várból, gyönyörû körpanoráma nyílik. Délre Sirok község és a Tarna-völgye, a község mögött a Kis- és a Nagy-várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat felé a Keleti Mátra gerincvonalát követhetjük nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki. Jó idõben Galyatetõ is látszik. Észak felé a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek láthatók. Kelet felé a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli panorámát. A vár tetejérõl két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni mûködés közben a kráterbõl kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kõzetek az alattuk levõ puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kõzetek.

    Felnõttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelõ folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsõbe vezetõ, sziklába vésett szûk és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középsõ a felsõ várba vezet, a két oldalsó pedig a felsõ várat a falak alapja alatt öleli át.

    Aki hosszabb idõt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a XVIII. században épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. A könyvtárban található Borics Pál szobrászmûvész hagyatéka, amit mindenképpen érdemes megnézni. A falu alsó részén lévõ sziklafalba vájt pincék érdekes látványt nyújtanak. Az augusztusban érkezõknek érdemes ellátogatni a Népdalkörök Országos Találkozójára. Alig 2 km-re a falutól a kútvölgyi szabadidõs komplexum kínál kikapcsolódást. A szabadidõ központban szabadtéri színpad, tûzrakó hely, étkezõhely és gondozott zöld terület várja az ide érkezõket. A Sirokra látogatóknak 45 férõhelyes turistaszállás ad otthont, ahol 2-5 ágyas szobák, közös fürdõ, teakonyha, társalgó biztosítja a kényelmet. Az évben üzemelõ turistaszállásról a polgármesteri hivatal ad felvilágosítást.

    Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó, a Darnó-hegy délkeleti lejtõjén. Közepén tõzegmohaláp, ritka tõzegmohafajokkal. A Mátra hegység legõsibb tönkje, a földtörténeti középkorban már létezett. A hagyomány szerint valaha vár állt a tetején.
Copyright 1996 © Agriacomputer Kft.  Elõzõ oldal