Séta Egerben

A város fõtere a Dobó tér. Ez volt a város piactere a korábbi idõkben. A téren található a Minorita templom és a Városháza. Két szoborcsoport található a téren: a Vár felöli keleti oldalon Strobl Alajos Dobó István bronz szobra 1907-bõl és a Városháza elõtt tekinthetõ meg Kisfaludy Strobl Zsigmond Végvári harcosok címû szoborcsoportja 1967-bõl.

Fõ-, azaz Széchenyi utca és az egykori Káptalan, ma Kossuth Lajos utca torkolatában, a város díszterén, a Pyrker tér emelkedett magaslatán áll a Szent Mihály és Szent János evangélista tiszteletére szentelt székesegyház. Az ország második legnagyobb székesegyháza az egri Bazilika. Eger 1804-ben kapta meg az érseki rangot. Ezt követõen Pyrker János egri püspök megrendelésére Hild József tervei alapján épült fel.

A Széchenyi és a Bródy Sándor utca sarkán áll a volt cisztercita templom. A templom helyén eredetileg egy mohamedán mecset állt. A telket a jezsuiták kapták meg, akik 1699-ben kezdték el rendházukat és templomukat építeni. A rendház 1727-re épült fel, a templomban 1733-tól miséztek, de teljesen csak jóval késõbb lett befejezve. A jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták, a templom ekkor a ciszterek kezelésébe került.

Szerb családok nagyobb számban a török hódoltság idején telepedtek le Egerben. A XVII. századtól az Ágoston rendiek középkori templomát használták, mely a mai templom helyén állott. Új templomot csak jóval késõbb, a XVIII. század végén építettek, melyhez II. József személyes engedélyére volt szükség. A templom 1789 után készült ikonosztáza igazi remekmû. Érdekesség, hogy ez az egyetlen templom, mely a hátát mutatja a városnak.

István király 1009-ben alapított püspökséget Egerben. A püspökség történetének elsõ idõszakában épült templom szinte nyomtalanul elpusztult. A XII. század végén épült újabb, háromhajós, román stílusú templom maradványai azonban ma is megtekinthetõk. A jelenlegi vár a tatárjárás után épült és fénykorát a XV. század második felében élte; ekkor épült fel a gótikus stílusú püspöki palota, mely ma a vármúzeumnak ad helyet. 1552-ben Eger volt az egyedüli, amely képes volt visszaverni a török túlerõ támadását. Ma Vártörténeti kiállítás, Hõsök terme, Kazamaták, Képtár, Börtönkiállítás, várja a látogatókat. Új szolgáltatás az Ispotály pince és az Éremverde.

A mûemlékekben gazdag Kossuth Lajos utcában található a barokk stílusú Ferences templom. Alapkövét 1736-ban tették le, mestere Giovanni Battista Carlone. Homlokzata és két tornya Nitsman János tervei szerint készültek. Kapuját és Mater dolorosa szobrát Giovanni Adami faragta. Templomuk elsõsorban oltáráról híres. Ez Kronewetter Pál festõ és Steinhouser Antal szobrász alkotása. A rendház 1714-1749 között épült, ahol nagyrészt még mindig az eredeti cellaajtók és vasalások találhatók.

A megyeház 1749 és 1756 között épült Gerl Mátyás tervei alapján. Legfõbb nevezetessége az a két kovácsoltvas kapú, melyeket a Würzburgból Egerbe származott Fazola Henrik készített.

A Líceum épülete 1765-tõl 1785-ig épült. A terveket Gerl József készítette el, melyeken Fellner Jakab csak kevés módosítást végzett, amikor átvette a munkálatok irányítását. A tervek szerint az épület egy négyfakultásos egyetemnek adott volna otthont, de megnyitását sem Mária Terézia, sem II. József nem engedélyezte. Az épületben így teológiai, jogi és tanítóképzés folyt. Az épületben jelenleg az Eszterházi Károly Tanárképzõ Fõiskola mûködik, valamint a fõegyházmegyei könyvtár is az egykori Líceum épületében kapott helyet.

A világszerte híres egri bor klasszikus helye a Szépasszony-völgy. A városnézõ sétában megfáradt látogató betérhet a dombok tövébe vájt pincék egyikébe, hogy kipihenje magát. A pincéket a riolittufa hegyoldalba vájták és a falakat nemespenész borítja. A Völgy ún. Öreg sora a XVIII. században került kialakításra, de az elsõ pincéket feltehetõleg még ennél is korábbi idõkben alakították ki.

Az egri érsekség tulajdona volt a kert, amely lényegesen nagyobb volt jelenlegi méreténél. A kertet Erdõdy Gábor építtette 1730-1735 között, és 1769-ben kerítéssel vették körül. A Klapka utcai díszkapu még most is áll. Ez egy kétszárnyú kapu középen gyalogbejáróval, Francz József tervei alapján épült, a rácsozatot Fazola Henrik készítette. A kert francia elrendezésû, benne több évszázados platánfa található.