Mint azt elôre sejteni lehetett, a globális felmelegedésnek fatális következményei lehetnek. Az egész éghajlat megváltozása drasztikusan kihat a Föld sarkainak az idôjárására is. S ez csak rossz arányú változást idézhet elô. Egy Carsen B nevû jéghegy napokon belül le fog válni az Antarktiszról. A jéghegyóriás több, mint százhatvan kilométer hosszú. Ez már nem akadályozható meg. A Carsen B le fog szakadni a magas hômérséklet miatt, mely megkezdte olvasztani a jeget. A hômérséklet emelkedése a sarkokon pedig nem csökken, hanem egyre inkább növekedik. Jelenleg a globális szinten észleltnek több, mint ötszöröse.
A tudósok attól félnek, hogy a jéghegy akár befolyásolni tudná a meleg Golf-áramlatot is, s ezáltal teljesen megváltoztatná Anglia, valamint Skandinávia (leginkább Norvégiára lenne kihatással) éghajlatát is. Ez a változás pedig eddig nem tapasztalt hideget hozna Európa lakosainak. Lagalábbis azoknak, akik a kontinens északi, vagy északnyugati részén élnek. Ennek oka az, hogy a Golf-áramlat nam csak egyszerûen megszûnne, hanem hideg áramlattá válna.
Tehát a kontinens két pólusú lenne. Egy nagyon hideg - az imént tárgyalt okok miatt -, s egy nagyon meleg része lenne az üvegházhatás miatt. Az üvegházhatás pedig globálisan ugyanúgy folytatódna tovább.
Ennek következményeként újabb jéghegyek válnának le, s olvadnának el, egészen addig, míg nem marad semmi a sarki jégbôl. Ez pedig szörnyû katasztrófákhoz vezethetne, mivel az elolvadt jégbôl - mint tudjuk - víz lesz. Az elolvadt vízmennyiség pedig teljesen elegendô lenne ahhoz, hogy az egész Földön árvizeket okozzon. Ez minden bizonnyal Hollandiában okozná a legnagyobb károkat, mivel az ország területének több, mint kétharmada mélyföld, a többi része pedig csak alig van pár méterrel a tengerszint felett. Az egész országból nem maradna egy-két szigetecskén kívül semmi sem. Víz alá kerülne ezenkívül még Anglia keleti, és Franciaország nyugati része, a Germán- és a Lengyel-alföld, a finn tóvidék, a Balti államok, valamint Románia és Oroszország egyes részei. S mindez még csak Európában.
Ha nem teszünk minél elôbb valamit az üvegházhatás ellen, akkor az emberiség legnagyobb katasztrófája fog bekövetkezni a nem is olyan távoli jövôben. Ha a globális felmelegedés ugyanis tovább folytatódik, s az árvizek eljönnek, az adott területek lakosait minden bizonnyal evakuálják. Így csak egy-két halottra lehet számítani. Az igazi katasztrófa azonban csak ekkor kezdôdne. A termôterületek legnagyobb része elveszne, mivel ezek vannak a tengerszinthez közelebb, s ezeket árasztaná el a víz. Mivel az emeberiség lélekszáma változatlan maradna, csak az élelemellátás csökkenne szinte a nullára, óriási éhezés venné kezdetét. A sok éhenhalt embert pedig nem lehetne eltemetni, mivel se munkaerô, se pedig hely nem lenne már rá. Ennek következtében fertôzések, s vírusok is megtizedelnék az emberiséget. Valamit tenni kell, mert ha ezen az óton halad tovább az emberiég, akkor elôbb-utóbb - de inkább elôbb - elpusztítja magát.