FILLÉR FERENC:

VILÁGVÉGE

Már jó pár hónapja 1998-at írunk, egyre inkább közeledik a 2000-dik év, amelynek december 31-én pontban 24 órakor átlépünk az új évezredbe. Ilyenkor mindenkiben eluralkodik egy különleges érzés. Ez általában így is szokott lenni a kerek évszámoknál. 990-ben például már csak tíz évre kötöttek szerzôdéseket, s teljes pánik volt, mivel azt hitték, hogy az ezredfordulón fog eljönni a világvége. Ez azonban, mint ahogy azt láthatjuk, nem következett be. Napjainkban szintén ez a jelenség észlelhetô. Ehhez ráadásul még hozzájönnek asztrológiai különlegességek, amikrôl régebben szintén azt hitték, hogy a világvége elôjelei. Így pontosan 1999 augusztus 11-én, 11 óra 23 perctôl teljes napfogyatkozás lesz látható egész Európában, sôt a Mars elôl Földünk fogja eltakarni teljesen a Napot. Ez tehát méginkább hozzájárul a félelemérzet kialakulásához. Persze nagy hiba lenne azt állítani, hogy 2000-ben nem fog történni semmi különös, hiszen a jövôt nem ismerem. Ám azt minden bizonnyal állíthatom, hogy az ezredforduló után még mindig létezni fog a Föld. Már csak azért is mondhatom ezt teljes megnyugvással, mivel ha esetleg mégiscsak tévednék, akkor már minden bizonnyal nem lesz senki, aki a szemembe mondhatná, hogy nem volt igazam. Hiszen ha nincsen Föld, akkor nincsen rajta élet sem. Ám azért be kell vallanom, hogy a kétezredik év valamelyest különbözik az ezrediktôl. Hiszen nagyon sok jóslat szerint ez az év lesz ténylegesen a világvége. Megjegyzendô, hogy ezeknek a jóslatoknak nagy része olyan civilizációktól származik, amelyek egy teljesen más naptár szerint éltek, így náluk ez az év nem is kerek. Így tehát nem is indulhatunk ki abból, hogy az elôbbi oldalakon ecsetelt okok miatt nevezték volna meg ezt az évet. Gondoljunk csak például a maya naptárra, amely a mi idôszámításunk szerint kb. kétezerben ér véget. Ez nem lehet a véletlen mûve. Magában még talán lehetne, ám globális szinten is nagyon sok legenda fûzi a világvégét ehhez az évszámhoz. Ilyen sok véletlen pedig egyszerûen nincs. Ezek szerint tényleg lehet valamilyen valóságtartalma ezeknek a legendáknak és nem csupán a képzelet szüleményei.Térjünk most kicsit vissza a már említett '99-es napfogyatkozásra. Erre vonatkozóan talán a legérdekesebb tény, hogy Nostradamusnak is fûzôdik hozzá egy négysoros jóslata. Nostradamusról tudjuk, hogy nem szokott soha évszámmal jósolni, ám ez esetben kivételt tett. Sôt, még megadta a hónapot is, bár ebben tévedett:

"Az 1999-ik év
Hetedik hónapjában
A rettegés nagy királya
Száll le az égbôl."

Ám ilyen nagy idôbeli távolságnál elhanyagolható ez az egy hónap. De vajon mit érthetett az alatt Nostradamus, hogy "a rettegés nagy királya"? Ráadásul még az égbôl is jön.Vagy talán inkább az ûrbôl? Lehet, hogy Nostradamus egy földönkívüli nép érkeztét akarta velünk közölni. És lehet, hogy ez lesz a világ vége, ám csak nekünk, embereknek. A hódítóknak nem...

Most azonban vizsgáljunk meg olyan dolgokat, amiknek bekövetkezése sokkal inkább valószínûbb, s nem csak legendákra alapozott. Így például lehetne a világvége pontos idôpontja 2028 október huszonhatodika. Egy óriási aszteroida van ugyanis úton Földünk felé. És pontosan ekkor fog becsapódni - ha becsapódik. A szakértôk szerint azonban ennek az esélye nagyon csekély, ám azért mégsem elhanyagolható. S mi van akkor ha a szakértôk tévednek, sôt talán akaratlagosan is, hogy nehogy tömegpánikot idézzenek elô? Az aszteroida neve XF 11 és körülbelül 1,8 kilométeres átmérôvel rendelkezik. Ez elég "kicsi" ugyan, ám nagyon nagy a sebessége, így aztán kellô energiával rendelkezik egy globális méretû katasztrófa elôidézéséhez. A robbanás ereje pontossan háromszázhúszezer megatonna dinamité, vagyis kétmillió Hiroshima-atombombáé lenne.

A világvége el fog jönni, a kérdés csak az, hogy mikor, s hogy ki, vagy mi fogja okozni? Ha az ember addig nem pusztítja ki saját magát a környezetszennyezéssel, akkor is legkésôbb öt milliárd év múlva, mikoris a Nap fel fogja perzselni Földünk felszínét...