Az Ummo bolygóról és annak lakóiról a tudósok közül már sokan tudtak, csak hallgattak róluk. Így a nyilvánosság számára szinte teljesen ismeretlen az a tény, hogy az Ummo-ról származó földönkívüliek itt vannak közöttünk, a Földön. A következõ oldalakon olvasható igaz történet eredte Jean-Pierre Petit könyvében található. Õ pedig azoknak a leveleknek a százaiból merítette tudását, amelyeket állítólag az ummolakók küldtek földi "levelezõpartnereiknek".

  1934-et írunk. A Földön a rádiótechnika nagy fejlõdésen megy keresztül. Egy szép napon eléri azt a szintet, hogy jelzéseket tudunk küldeni az ûrbe is. Tizenöt évvel késõbb ezeket a rádióhullámokat észlelik az Ummo bolygó lakói. A planéta a Wolf 424 csillag körül kering. Az Ummo hasonlít a Földre, lakói pedig szintén hasonlítanak az emberre. Magasak, szõkék, az északi népekre emlékeztetnek, ám amiben különböznek tõlünk: nincsen szájnyílásuk, az orrukon keresztül beszélnek, de hogy mely módon táplálkoznak, azt mindeddig nem sikerült kideríteni.

  Tengerkék, testhez álló öltözékük hasonló a pilóták kezeslábasához. Érkezésük szemtanúját biztosan nem ijesztenék meg. Hasonlóságuk talán azzal magyarázható, hogy hasonló körülmények között az evolúció is hasonlóképpen alakult. Az Ummón a civilizáció sokkal fejlettebb, mint a földi, s lakóinak tudomásuk van más lakott bolygókról is a világegyetemben. A hozzájuk földi idõszámítás szerint 1949-ben eljutott üzenet is kíváncsivá tette az ottani csillagászokat. Egy matematikai tétel alapján Négyzet bolygónak nevezték el Földünket, majd megindítottak egy expedíciót.

  Bolygójuk körülbelül tizenöt fényévnyire van a Földtõl, az ummobélieknek azonban mindössze hat hónapjukba telik, hogy ideérjenek. Egyes feltételezések szerint ezt úgy csinálják, hogy meg tudják változtatni a tér szerkezetét. 1950 március 28-a: Három ûrhajó készül Dél-Franciaországban a leszállásra. Greenwichi idõszámítás szerint 4 óra 17 perckor utasaik már a földön gyalogolnak. 6-an vannak: négy férfi és két nõ. Ezen a hajnalon egy lélek sem jár a provence-i hegyvidéken, Digne környékén. A felfedezõút tehát minden további nélkül megkezdõdhet.

  Az emberek életmódjáról az ummobéliek semmit sem tudnak. Ruhákat egy eldobott újságban közölt fénykép alapján készítenek maguknak. Egy gazdaságból a legkülönbözõbb dolgokat lopják el: ébresztõórát, villanyórát, szappant, valamint különbözõ bútordarabokat. Két év telik el. Az ummobéliek ekkor elhatározzák, hogy elmélyítik felfedezõ munkájukat. Az emberek megfigyelése határozottan érdekesnek bizonyul számukra: bizarrnak találják a viselkedésünket. Az Ummón csupán egy, sík domborzatú kontinens van. A földkéreglemezek elmozdulása náluk nem létezik.

  Ennek következtében egységes a faj, az etnikum és a nyelv. Az ummolakók meglepõdve tapasztalták, hogy nálunk vannak fehérek, feketék, és sárgák. Náluk olyan a társadalmi és politikai berendezkedés amelyet totális államrendszernek nevezhetünk. Számítógép határozza meg valamennyi ummolakó jövõjét a születésükkor fizikai, majd pedig szellemi képességeik alapján. Eszerint lesz valakibõl fizikai munkás, vagy szellemi tevékenységet végzõ egyed. Mindenki ugyanannyi fizetést kap, de fejlett szociális érzéke folytán mindenki hátsó gondolatok nélkül végzi feladatát.

  Mûvészi érzékük nincs az ummobélieknek, teljesen ismeretlen számukra a festészet, az ének, a humor, a képzelõdés. Szaglóérzékük azonban nagyon kifinomult, ezért készülnek náluk nagyrabecsült illatkompozíciók. Ami a bölcseletet illeti, az ummobéliekre a nagyfokú intellektuális tisztesség jellemzõ. Hisznek Istenben, egy olyan Istenben, aki mindenki jólétének a záloga, ezért tartják helyénvalónak azt az elhatározásukat, hogy segítenek az embereknek. De csak egy kicsit, mert a földönkívüli élet felfedésével szerintük túl nagy érzelmi megrázkódtatást okoznának.

  Az ummobéli expedíció világszerte elszóródott tagjai elhatározták, hogy írni fognak olyan embereknek, akiket a világegyetem rejtélyei foglalkoztatnak. Az elsõ ismert levelet 1962-ben egy spanyol ezoteristának küldik el. Lassacskán már több százat számlálnak az olyan lila pecsétes levelek, amelyeket postán kap 40-50 ember. A géppel írt levelek témái rendszerezettek: filozófiai eszmefuttatások, érdektelen információk és forradalmi jellegû tudományos felvilágosítások keverednek egymással. Az ummo-béliek mindig nagyon kétértelmûen viselkednek.

  Nagyon magas színvonalú tudományos igazságokat durva valótlanságokkal, ellenkezõ értelmû állításokkal elegyítenek leveleikben, mintha nyomaikat akarnák eltûntetni. Földi jelenlétüket sohanem akarják nyilvánosságra hozni. Amikor Neil Armstrong 1969-ben a Holdon járt, akkor az ummobéliek elégedettségüket fejezték ki és gratuláltak az emberi fajnak az elõrehaladáshoz. A hozzánk legközelebb merészkedõ ummobéliek majdnem belekerültek egy véres eseményrõl szóló újsághírbe, és jelenlétük kis híján leleplezõdött. Azóta se láttak ummo-lakót. Majd talán egyszer...