A spontán öngyulladás a tüzhalál legtitokzatosabb fajtája. Vu Cseng XVI. századi kinai iró egyik mûvében is találunk utalást e furcsa jelenségre: "Az ég különös tûzzel fogja sujtani az embert. Ez a tûz az ember testének belsejében fog kitörni." Dickens Bleak House cimû regénye egyik fõszereplõjének, Krooknak a halálát is öngyulladás okozta: "Hívd ezt a halált bárhogy, ahogy akarod ez a gonosz belsejében keletkezik, s nem más, mint spontán égés."

  Dickens azt állitotta, hogy Krook halálának leírásakor egy valóban megtörtént esetre támaszkodott. A XIX. század egyik legismertebb spontán öngyulladását McKenzie Booth, az Aberdeeni Egyetem professzora jegyezte fel. A tanár egy istálló padlásán megtekintette egy 65 éves férfi részben elszenesedett hulláját. Az áldozat elszenesedett gerendákon feküdt. A szakértõk nem találtak magyarázatot arra, hogy a tûz miért nem terjedt át a férfi melletti szalmára és lécekre. A hulla helyzete arra utalt, hogy az áldozat nem probálta, vagy nem tudta megfékezni a tüzet.

  A XX. században a legnagyobb visszhangot keltett spontán emberi öngyulladás 1951. julius 1-jén éjszaka történt. Mary Reeser egy bérházban lakott a floridai St. Petersburgban. A tragikus haláleset utáni reggel a bérház tulajdonosnõje egy levelet akart átadni az asszonynak. Amikor belépett a lakásba, forró levegõ csapta meg. Mary öklömnyire zsugorodott koponyája és elszenesedett csontváza a kárpitozott karosszékben feketéllett. A villanyvezeték és a mûanyag kapcsoló elolvadt, de az áldozattól körülbelül 30 centiméterre lévõ papirok nem gyulladtak meg.

  A szakértõk szerint legalább 1000 Celsius fok feletti tûzben pusztult el az asszony. 1985 tavaszán egy lány hátából egy cheshire-i egyetem folyosolyán tört ki a tûz. "A lány minden látható elõzmény nélkül, villámgyorsan gyulladt ki. Úgy látszott, hogy a tûz a testében keletkezett." - mondta az áldozat kolléganõje a tûzoltoknak, akik nem tudták kideriteni a gyulladás okát. 1988-ban John Heymer nyugalmazott rendõr a New Scientist magazinban ismertetett egy titokzatos halálesetet. Az áldozatnak csupán a koponyája, a lába és a zoknija maradt épen.

  Jenny Randles a Fortean Times angol folyóiratban elemezte a spontán emberi öngyulladás néhány jellegzetességét: A hõmérséklet néhány másodperc alatt 1000 fokra emelkedik, a tûz belülrõl kifelé terjed, a mellben, a hasban, a mélyebben lévõ izmokban kezdõdik, és általában nem terjed át az áldozat közelében lévõ gyulékony anyagokra. Jenny Randles itt megemlíti a sussexi M. Knight esetét. A nõ az ágyában hamuvá égett, de a lepedõbe nem kapott bele a tûz. A spontán öngyulladás okáról számos feltételezés született. Egyesek égi büntetésnek tekintik.

  Mások elektromágneses jelenségnek tartják és a gömbvillámokkal hozzák összefüggésbe. Néhányan azt sem tartják kizártnak, hogy az öngyulladás tulajdonképpen a sejtekben lezajló biokémiai folyamatok eredménye.