A hagyományos történelemkönyvek szerint a piramisokat a fáraók temetkezési helyéül építették. Már az uralkodó születésekor elkezdték az építkezést, hogy halála napjára készen álljon a titokzatos nyughely. Kairótól 20 km-re áll a Kheopsz-piramis. Alapterülete 53 ezer négyzetméter. 147 m magas, 2 millió 300 ezer kõkockából áll, melyek egyenként 2,5 tonnásak. A közelben nem található kõzetbõl vannak kifaragva. Vajon hogyan szállították ezeket oda?

  Kutatók kiszámították, hogyha 20 ezer munkás 10 kockát tesz a helyére, akkor 664 évig épült volna a piramis, ami elég hosszú egy uralkodó életkorához képest, még ha aggastyánkort ér is meg az illetõ. Talán nem kell különösebb logika ahhoz, hogy feltételezzük, ezek az építmények nem elsõsorban temetkezési helyek. Az egyenlítõn fekvõ piramisok eredeti magassága szorozva 1 milliárddal egyenlõ a Föld-Nap távolsággal. Az Orbiter-2 ûrszondának a Hold felszínérõl készített felvételei nagyon is figyelemre méltóak. Nyolc hegyes torony árnyékát mutatják a fotók.

  Abamov, szovjet kutatási mérnök elemzése megdöbbentõ eredményt mutat. Ezek az objektumok ún. abakuszt alkotnak a Holdon. A mérnök szerint e holbéli tárgyak elhelyezkedése hasonló a Kheopsz, Kefren és Menkaure fáraó által Gizehben épített piramisok térbeli elhelyezkedéséhez. Ha azt mondjuk, hogy ezek az építmények a Holdon egy idegen civilizáció munkái, akkor legalábbis elgondolkodtató a sok egybeesés földi rokonaikkal. Talán a piramisokat is földönkívüliek építették?