Hol is kell keresnünk a földönkívüli civilizációkat? Muszáj feltétlenül egy másik csillagrendszerben az értelmes élet után kutatni? Nem! Lehetséges, hogy az élet más bolygókon is kialakult naprendszerünkben, csak még nem tudunk róla. A Földön máshol is kereshetünk értelmes lényeket az általunk ismert dimenziókon kívül.

  Régóta feltételezik, hogy léteznek párhuzamos univerzumok, melyekben csak egy apró eltérés történt a történelem során.

  Az idõk folyamán minden egy kicsit megváltozott, végül két, egymástól teljesen eltérõ világ alakult ki. Ez csak úgy következhetett be, ha valamikor a távoli múltban valaki, vagy valami a mi univerzumunkból átment a másikba, vagy fordítva. Enélkül ugyanis a két párhuzamos univerzum történelme ugyanúgy alakult volna, márpedig mi egyáltalán nem (talán a magas szõkéket kivéve) olyan lényeket látunk, amelyek úgy néznek ki, mint az ember. Az alacsony szürkék például jöhettek egy olyan világból, amelyben már bekövetkezett egy nukleáris világháború.

  Emiatt a háború miatt pedig - a radio-aktív sugárzások miatt - nagy mértékû mutáció ment végbe e lények bolygóján. Mivel feltételezzük, hogy nem csak két, hanem végtelen sok párhuzamos univerzum létezik, kitérhetünk a magas feketéknek nevezett ufonauta csoportra is. Itt az történhetett, hogy valamely oknál fogva nem fejlõdtek ki a fehér és a sárgabõrû emberek, így a feketék korlátlanul fejlõdhettek tovább. Azt, hogy az egyik univerzumból a másikba hogyan lehet átjutni, még nem derítettük ki, de ha ez a teória a valóságot tükrözi, akkor talán mások már igen és lehet, hogy mi is közel állunk a megfejtéshez.

  Minden felvetés közül talán a Mars lakottsága a leghihetõbb. Sokáig hitték, hogy a vörös bolygó felszínén élõlények laknak. A Mariner-4 amerikai ûrszonda azonban meghiúsította ezeket a reményeket; a felszínen nem volt semmi nyom, amely földönkívüli intelligenciára utalt volna. Az ufológusok ekkor már készen is álltak a következõ teóriával: a Marson azért nem találtak nyomokat a szondák, mert a bolygó üreges és a belsejében élnek a "marslakók".

  A felszínen ugyanis a nagy hideg miatt nem tudnának megélni. Mindenesetre a kutatások tovább folytatódtak és egyre különösebb események történtek. Még a Mariner-4 indítása elõtt az oroszok által fellõtt Marsz-1 és az amerikai Mariner-3 meghibásodott. A Marsz-3 az elsõ képek leadása után örökre "elhallgatott". A Marsz-6 még a Mars körüli pályára érkezés elõtt tönkrement. A Viking-programban résztvevõ ûrszondák - amelyek 1976 közepe táján érték el a bolygót - különös fényképeket továbbítottak a Földre. Ezeken piramisok, egy város utcáinak körvonalai voltak kivehetõk.

  A NASA ezt a tényt sokáig tagadta, ám ma már megadta magát és a kérdés eldöntését a további kutatásoktól várja. Az 1988-ban indult Phobosz-ûrszondákkal megszakadt a rádióösszeköttetés, de a Phobosz-2 még az utolsó pillanatokban - mielõtt meghibásodott volna - állítólag készített egy fényképet, amelyen egy szivar alakú ufó volt látható.

  Sok más teória is létezik, többek között az, mely feltételezi, hogy a Napredszerben van egy tizedik bolygó.

  Bizonyítékként a létére a Plútónak a pályájáról való idõnkénti kimozdulását hozzák fel, melyet csak egy másik bolygó erõs gravitációs tere okozhat. A tudomány mai állása szerint a nagy hideg miatt csak akkor alakulhatott volna ki az élet, ha naprendszerünk kettõs csillagrendszer lenne. Említést érdemel még az a hipotézis is, amelyet Wolfgang Feix dolgozott ki. Eszerint a Psyche-16 kisbolygón értelmes lények élnek, vagy legalábbis éltek. Minderre a Stonehenge elrendezésébõl következtetett...