Ez már egy nagyon sokszor vitatott kérdés.
Talán nincs is a Földön olyan ember, aki ne halott volna az elsüllyedt kontinensrôl, hiszen a civilizációtól teljesen elszigetelten élô törzseknél is él valamilyen formában a titokzatos Atlantisz legendája. Tudjuk, hogy minden legendának van egy valóságos alapja, feltételezhetjük, hogy itt sem más a helyzet.
Atlantisz létezett: ez tény.
A kérdés csak az, hogy hol és mikor?
Már rengeteg teória és feltételezés látott napvilágot jelen témával kapcsolatban. A legelterjedtebb talán az a hipotézis, mely szerint Atlantisz az Atlanti-óceánban volt, Amerika és Európa között. E mellet több érv is felsorakoztatható. Például az, hogy különbözô szavak kísértetiesen hasonlítanak egymásra olyan nyelvekbôl, amelyeknek a történelem jelenlegi álláspontja szerint egymástól teljesen elszigetelten kellett volna élniük. Az említett nyelveket beszélô népek Amerikában, Európában és Afrika északi részén élnek, vagy éltek - tehát valami összeköttetés kellett, hogy legyen közöttük. Feltételezhetjük, hogy egy központi (s minden valószínûség szerint nagyon fejlett) kontinens népe nagy kihatással volt a környezô földrészekre és ezáltal megváltoztatta, befolyásolta azok kultúráját, egyben nyelvét is. Ezzel meg is van a hiányzó láncszem. Természetesen csak akkor, ha az atlantisziak ténylegesen sokkal fejlettebb technológiával rendelkeztek, mint abban az idôben a többi nép. Ennek bizonyításában a fennmaradt legendák segíthetnek. Már régóta azt mesélik, hogy az elsüllyedt kontinensen a "könyvtárakban" nem könyvek voltak, hanem különbözô kristályok, amelyekben benne volt az adott könyv teljes tartalma. Ez a kristályban való információtárolás megjelenik a Bibliában is. Itt is észrevehetô egy összefüggés. Lehet, hogy a Biblia kezdeti szakasza Atlantiszon játszódott? Lehet, hogy az Éden nem csupán a képzelet szüleménye, hanem valóságos hely volt a valamikori Atlantiszon? A jelek szerint igen. Csak valamilyen természeti katasztrófa során el kellett menekülnie az embereknek onnan. Ezt pedig késôbb Istennek tulajdonították, azt hitték, hogy ez egy büntetés bûneikért. Térjünk vissza most a kristályokra. Ezek a mondák akkor ütötték fel a fejüket a köztudatban, amikor még a számítástechnika csak gyerekcipôben járt. Tehát nem lehet utólagos belemagyarázásról beszélni. Jelenleg ilyen kristályokkal kísérleteznek, mint információtároló és minden valószínûség szerint ezek fogják leváltani a CD-ket egy-két év múlva. De vajon ezt honnan tudhatták akkor, ha csak tényleg nem létezett Atlantisz és a fejlett tecnológiája. Ezzel tehát beláthattuk, hogy nagyon nagy esélye van annak, hogy valamikor létezett Atlantisz, csak valamilyen természeti katasztrófa során elsüllyedt.
Mi van akkor, ha ez mégsem így történt? Mi van akkor, ha Atlantisz egyáltalán nem is süllyedt el? Hiszen többszöri kutatások során sem találtak semmi olyat a tengerben, mely egyértelmûen bizonyította volna létét. Ám az elôbbi gondolatsorok éppen ennek az ellenkezôjére utaltak. A paradoxon feloldható. Lehet, hogy azért nem találtunk eddig semmit, mert egyszerûen nem ott kerestük, ahol kellett volna. Tekintsünk egy kicsit délebbre az eredeti helyszíntôl. Sôt, sokkal délebbre. Egészen le a sarkkörökig. Itt terül el a hatalmas területtel rendelkezô Antarktisz. Az egyetlen probléma csak az, hogy itt nagyon hideg van, a felszínét vastag jégtakaró borítja. Ezért nem is emlékeztet egy zöldellô tájra, mint ahogy eddig Atlantiszt elképzeltük.
Ez azonban nem volt mindig így. Úgy körülbelül hatvanhat millió éve teljesen más látvány tárulhatott volna az arra járók szeme elé. A dinoszauruszok kihalását megelôzôen majdnemhogy trópusi ôserdôk borították.
Ez most már tényként kezelhetô.
Egyes vállalkozó kedvû kutatók ugyanis egy kacsacsôrû dinoszaurusz csontvázára bukkantak Vega szigetén, az Antarktisz egyik félszigetétôl nem messze. Ilyen csontvázat már találtak Dél-Amerikában is, tehát ez az egyed is onnan vándorolhatott át. Ebbôl nem csak arra következtethetünk, hogy az Antarktisz összeköttetésben állt Amerikával, hanem arra is. hogy felszínét valamikor dús növényzet borította, máskülönben nem juthatott volna ilyen messzire ez a kizárólag növényekkel táplálkozó dinoszurusz-fajta. Egyes feltételezések szerint az Antarktisz összeköttetésben állt Afrikával és Ausztráliával is különbözô földnyelveken keresztül és az erszényesek is innen vándoroltak át Ausztráliába. Hogy mitôl változott meg a kontinenes klímája ilyen drasztikusan? Lehet, hogy több millió éve becsapódott egy meteor, a felszálló porfelhô miatt kihaltak egyes állatfajok, ám a Föld pályája is módosult az ütközést követôen, s a hajdan meleg Atlantiszból a hideg Antarktisz lett...