Az elmúlt néhány évtized alatt számos olyan jelenség vált szélesebb körben ismertté, és elfogadottá, amely az akadémikus tudomány ismeretanyagán, és kutatási területén kívül esik. Jó példa erre az a jelenség, amely szerint a megfelelõ paraméterekkel rendelkezõ négyzet alakú gúlák súlypontjában az élõ és élettelen anyagot egyaránt különös hatások érik. Ami még ennél is furcsább hatásokat kelt, az a 10 Hz-es alfa-hullám, az "életfrekvenciája".

  A 10Hz-es elektromágneses rezgésnek az élõ szervezetre gyakorolt hatása jólkutatott, és dokumentált terület. A 10Hz körüli elektromágneses frekvenciák az agykutatások révén kerültek elõtérbe. Az elsõ kezdetleges, kis érzékenységû EEG-készülékek ugyanis csak a legnagyobb amplitúdójú agyhullámokat voltak képesek regisztrálni, tehát csak az alfa hullámokat. A további kutatások során kiderült, hogy az agy különbözõ frekvenciákat is képez eltérõ gyakorisággal. Az emberi agy végleges mûködési frekvenciáját egy körülbelül húsz éves folyamat során éri el.

  Ezalatt a domináns frekvencia az életkorral nagyjából azonos ütemben, fordítottan arányosan növekszik. Így a kifejlett felnõtt agy éber állapotában többnyire 20Hz-es béta agyhullámokat képez, míg egy tíz év körüli gyerek agya az alfa-hullámsávban mûködik. Az alfa-hullámok azonban mindig nagyobb amplitúdójúak maradnak, mint a béták, függetlenül az életkortól. Ezt a jelenséget a szakirodalom EEG-diszharmóniának nevezi: amikor az agyfrekvencia növekszik, és elhagyja az alfa-tartományt, az EEG jelszintje látványosan visszaesik.

  Az alfa-hullámsávban mûködõ emberi agy megnövekedett képességeit José Silva, amexikói származású amerikai antididaktakutató munkássága tárta fel igazán. Silva úgy találta, hogy az emberi agymûködés a 10Hz-es frekvencián a legösszehangoltabb, a legenergetikusabb. Ebben az alfa-állapotban az agy intelligenciával kapcsolatos funkciói (a tanulás, emlékezés, intuíció és a kreativitás) nagyságrendekkel jobban, hatékonyabban mûködnek. (Megfigyelhetõ, hogy az alfa-hullámsávban mûködõ aggyal rendelkezõ gyerekek mennyire élen járnak az említett dolgokban!)

  A rendszeres relaxáció, meditáció, amely lényegében az alfa-állapot tudatosan szabályozott kiváltása - jobb közérzetet, kipihentséget, szellemi frissességet eredményez. Ezenkívül olyan újabb funkciók léphetnek fel, amelyeket eddig kizárólag egyes különleges képességekkel rendelkezõ embereknek tulajdonítottunk. Ilyen például az ESP (érzékeken kívüli érzékelés), az OBE (testen kívüli élmények), a látnoki képességek, az öngyógyítás, stb. A probléma a mindennapi életben abból adódik, hogy az átlagos felnõtt agya éber állapotban béta-hullámokat képez.

  Az alfa-állapotot percenként többszöris eléri ugyan, ám többnyire csak használhatatlanul rövid idõközökre. Hosszantartó alfa-állapot csak az alvás és az ébrenlét határán alakul ki, tehát elalváskor, álmodás közben, valamint ébredéskor. Így az alfa-szintû mûködés alapvetõen a tudattalan agymûködéshez rögzõdik. A Silva által kifejlesztett agykontroll módszer megoldja ezt a problémát: gyakorlóit megtanítja a mélyebb tudatszintek tudatos állapotban történõ élérésére, tehát éber állapotban is eljuthat bárkinek az agya a 10Hz-es alfa-állapotba.

  A mára már több évtizedre visszatekintõ nemzetközi Silva-féle agykontrollos gyakorlatban, illetve annak irodalmában jól dokumentált esetek százai mutatnak példát a fennt említett, különlegesnek mondott teljesítményekre. Meg kell említeni azonban, hogy az imént említett példákban az emberi test által keltett alfa-hullámok szerepeltek, így azok nem feltétlenül magának az alfa-hullámnak, hanem inkább elménk képességeinek tulajdoníthatók. A kérdés az, hogy vajon maga a 10Hz-es elektromágneses rezgés, mint fizikai jelenség, gyakorol-e különleges hatást az élõ szervezetekre.

  Történnek-e hasonló jelenségek akkor is, ha a szervezet mesterségesen keltett alfa-hullámban tartózkodik? Dr. Barbara Brown amerikai kutató megfigyelése szerint alfa-állapotban a test gyógyulási folyamatai mintegy tízszeresére gyorsulnak fel. José Silva és munkatársai az alfa-hullámokat különbözõ szövetek gyógyulási folyamatainak meggyorsításában, illetve kiváltásában, valamint a mûködõ szervek energetizálásában találták különösen hatékonynak. Egyes amerikai kutatók laboratóriumi körülmények között patkányok hátsó lábát vágták le, majd növesztették újra alfa-hullámokkal.

  Az alfa-hullám segítségével újranöveszthetõk, illetve helyreállíthatók a mûtéti beavatkozás, vagy baleset által elvesztett emberi testrészek, szervek és szövetek.