Lõrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál található.

Az 1267-ben oklevélben elõször említett Lõrinci a török pusztítás után gyorsan fejlõdött, a XVIII. században már jelentõs település volt, ahol sóhivatalt létesítettek. Ekkor válik Lõrinci település részévé az önálló Selyp falu. A mezõgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó Lõrinci a XIX. század végére iparosodik: megépül a Zsófia Malom, a Cukorgyár, majd a Magyar Vulkán Cementgyár és 1940-ben a Mátravidéki Erõmû. A település a századfordulón közjegyzõségi székhely volt.
Lõrinci ipara 1945 után kiegészült téglagyárral, keramit- és cserépgyárral, sajtüzemmel, sok szolgáltató vállalattal. A település a térség fontos foglalkoztatási központjává vált. A település 1992. január 1-tõl városi rangot kapott.
A város jelenlegi gazdasági átalakulását a gyárak szervezeti és tulajdonosi változásai jellemzik.
Új vállalkozások is megjelentek. Az átalakulások jelentõs létszámleépítésekkel jártak. A település kereskedelmi hálózata, szolgáltatásai (pl. gépjármû szerviz, autószalon) a vonzáskörzet ellátását is biztosítják.
Lõrincinek nyugati részén létesült a 15. Ipari Szakmunkásképzõ Intézet, amely 1991-tõl szakközépiskolává alakult és volt Tornyai kastélyban kollégiummal, sportcentrummal kiépülve térségi feladatokat lát el.
A zeneiskola hasonlóan vonzáskörzeti jellegû. Az önkormányzat 1991-ben tájház kialakítására házat vásárolt. Érdemes megtekinteni a Szent Mihály templom oltárát, a szép természeti környezetben lévõ Szent Anna kápolnát.
A város közmûellátottságának színvonalát is meghatározza a hármas településszerkezeti tagolódás. A selypi és erõmûvi lakótelepek teljes mértékben közmûvesítettek. Az õstelepülésrész színvonala alacsonyabb, de az elmúlt 4 évben jelentõsen fejlõdött. Szennyvízcsatorna további kiépítésére, közvilágítás fejlesztésére, villanyhálózat és gázhálózat, szennyvíztisztító bõvítésére került sor.
A Mátravidéki Erõmûhöz tartozó tórendszer körül az elmúlt évtizedben rendezett üdülõ-, pihenõ- és horgászcentrumot alakítottak ki mintegy 190 üdülõtelekkel, illetve kempinggel, melyet bel- és külföldiek egyaránt látogatnak. Az üdülõközpont jelentõs idegenforgalmat bonyolít le, jól kiépített kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatással.


Copyright © 1996 AgriaComputer Kft.
Elõzõ oldal