A Kererecsendi Berek-erdõ
A 3.számú fõközlekedési úttól
délre Kerecsend község határában az
autóból kitekintve feltûnik egy, nagyobb erdõfolt
- valamikor az egri
érsekségé - a kerecsendi Berek-erdõ.
Telületnagysága: 106 ha
Közigazgatási határa: Kerecsend
Védetté nyilvánításának
idõpontja: 1960
Kezelõ szerve: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
Látogathatósága: Korlátozottan
látogatható (szakvezetéssel)
|
Megközelítése:
|
vonattal: Budapest - Füzesabony - Eger, innen autóbusszal
autóbusszal: Budapest - Eger közötti menetrendszerinti
járatokkal közúton: a 3.számú
fõközlekedési úton a 25.számú út
elágazásánál
|
Az erdõ értékeit 1955-ben a Bükk hegység
növénytakarójának térképezése
idején fedezte fel Zólyomi Bálint akadémikus.
Azóta ezt a maradvány-erdõt
"tatárjuharos lösztölgyesként" ismeri a tudományos
világ. A "felfedezés" utáni feltárás
révén sikerült rekonstruálni az Alföld-peremi
löszhátak egykori erdõtársulását,
a zónális erdõ-sztyepp tatárjuharos
lösztölgyesét. A kerecsendi erdõ lombkorona
szintjében uralkodó a molyhos tölgy, elegyedik vele a
kocsányos,
a
kocsánytalan és a csertölgy. A legfõbb
növénytani érdekessége az, hogy a másutt
csak cserjenagyságot elérõ tatárjuhar itt
fává nõtt A tatárjuhar a mezei szillel és
a mezei juharral együtt az alábbival összefolyó
alsó lombkorona-szintet alkot.
Rendkívül dús a cseljeszint és az
aljnövényzet lágyszárúi között
sok és jellemzõ az erdõssztyepp növény,
tömegesen fordul elõ a mészjelzõ erdei
gyöngyköles.
Tavasszal, lombfakadás elõtt a szentgyörgyvirág,
más néven odvas
keltike lila és fehér virágai
borítják a talajt.
Elõzõ oldal