Heves város

Heves õsrégi helység. A nagyalföld északi részén, a Mátra aljához közel, teljesen sík vidéken fekszik.

Egykori királyi várbirtok székhelye a vármegye névadója.

Az itt élõket évszázadokon át a kedvezõ talajviszonyú termékeny föld tartotta meg. Hevesiek a jó földet szorgalmas kezekkel munkálták mindig, így a gazdasági életben meghatározó is maradt napjainkig a mezõgazdaság, a kertészet. Méltán híres az itt termelt gomba, szõlõ és a hevesi dinnye.

A település egyházilag is fontos szerepet játszott már a korai középkortól. Errõl tanúskodik a XIV. századi klasszikusan szép római katolikus templom. Egyik ékessége a fehér márványból készült keresztelõkút, ismeretlen olasz mester munkája. A templombelsõ talán legszebb berendezési tárgya a rokokó stílusú szószék.

Sokáig pihent a földbe rejtve, és csak 1990-ben restaurálás után került a mai helyére a templom középkori gótikus bronzharangja.

A letûnt idõk fénykorát idézik a XIX. századból fennmaradt csinos úrilakok és kúriák.

A ma embere is ízléses otthonokat varázsol magának a városban. Hevesre ma is a kertes családi házak a jellemzõek. Az 1970-es évek elejétõl Hevesen is megjelentek a többszintes társasházak. A 3-4 szintes lakótömbök kellemes zöld övezetben jól összeférnek a mezõvárosi jelleggel, és új színfoltot képeznek a hajdani városmagban.

A város lakossága l2.000 fõ. Jövõbe tekint a kisváros, amikor a legkisebbekrõl gondoskodik, hiszen szép számú az óvodás és iskoláskorúak tábora. A gyerekeket egy modern bölcsõde, négy óvoda, öt általános iskola és egy középiskola neveli és készíti fel a felnõttkorra.

A település legrégebbi iskolája a József Attila úti 3. számú iskola. Egy egész városrész tanulóit oktatják korszerû megújult falai között.

A volt Orsolya-rendi zárda helyén mûködik ma a város legújabb és legnagyobb általános iskolája: a körzeti iskola.

A város büszkesége az alig néhány éves középfokú oktatási intézet, mely a gimnáziumi oktatás mellett a szakközépiskolai és szakmunkásképzést szolgálja.

A szabadidõ kulturált színterei a város mûvelõdési intézményei. A városi könyvtár 60.000 kötetes gyûjteményével, közel 200 féle folyóiratával naprakész információt és hasznos ismereteket nyújt.

A gyermekház és a mûvelõdési központ szakkörei, klubjai a különbözõ érdeklõdésûeknek biztosítanak tevékenységi teret. A Mûvelõdési Központ 500 fõs nagyterme a színházi világot hozza rendszeresen közel a hevesiekhez, Máskor koncerteknek, rendezvényeknek ad helyet.

Régóta közkedvelt Heves város termálvizû strandja, amelyet nemcsak az itt lakók, de szívesen látogatják hazai és külföldi vendégek is. A 47 fokos víz gyógyhatású, ásványi sókban bõvelkedik, emiatt a fürdõzõk mellett a gyógyulni vágyók is felkeresik.

Lombos fák alatt a stranddal csaknem összeépített kulturált és kényelmes kemping szolgálja az üdülni vágyókat.

Nem fordít hátat Heves a hagyományoknak sem. Egy hevesi búcsú még ma is nagy esemény.

Sajnos a város nem bõvelkedik munkalehetõségekkel. A felnõtt lakosság jelentõs hányada dolgozik a mezõgazdaságban.

Gyönyörû népmûvészeti hagyományokat õriznek a szebbnél szebb szõttesek, amelyeknek egy része még ma is kézi szövéssel készül a hevesi háziipari szövetkezetben. A szõttesek mellett messze földön híresek a hímzett termékek is.

Nem igazán jellemzõ a városra az ipar, bár A 70-es évek elején gyáregységek települtek Hevesre és a magántõke megjelenése sem új már Hevesen.

A városközpontban esztétikus, modern székháza van a rendõrségnek, mellette a városháza. Van itt pénzintézet, bíróság, ügyészség és üzletek is.

A kisebb pénzûeknek okos válogatásra, keresgélésre ad jó lehetõséget sokféle kínálatával a piac.

A munkásélet alkonyán derûs õszidõt biztosít nyugalmával az idõsek klubja, az öregek napközi otthona és a magukra maradt megfáradt embereknek a szociális otthon.

Büszke kétfarkú oroszlán õrzi Heves múltját, vigyázza jelenét és bízunk benne, hogy sok nemzedéken át lesz még e város címerének õre.

Elõzõ oldal