Besenyõtelek

     A honfoglalással közel egyidõs településünk, eredetileg Bessenyõ, Heves megye déli részén a Laskó-patak közelében fekszik. Az okiratok tanúsága szerint Bessenyõ-telep már Szent István királyunk idejében létezett, hiszen e népek beköltözése ekkor kezdõdött.

     A zásty apátság alapító-levelében 1067, év körûl említés van errõl a telepûlésról.

Az elmúlt 1000 esztendõ alatt jelentõs változáson ment keresztúl ez a kevés községhez hasonlítható telepûlés. A jellegzetesen lovagi, nemesi község sok szempontból megõrizte eredeti független, döntésképes gondolkodását, és a történelem viharait, diktatúráit mindig átvészelte. A munkaszeretõ és alkotására büszke nép a legnehezebb körülmények között is gyarapítani tudta telepûlését.

     Községünk legrégibb építménye az 1733-ban emelt Kistemplom. A kicsinek bizonyúlt templom helyett 1816-ra épül meg, a többször átépített, eredetileg barokk stílusú (mûemlék jellegû) ma is álló új templom. A templom elõtti kegyeleti parkban áll a Szent-háromság szobor, Nepomuki Szent János szobor /mûemlékek/, az I. és II. világháború áldozatainak emlékmûi, melyeknek méltó hátteret ad a helyreállított központi iskola.

     A kegyeleti park mellett található a község 1909-ben fúrt artézi kútja, amit 1994-ben díszkúttá alakított át a helyi önkormányzat.

     Nagymultú településünk mindig sokat áldozott a kulturára, 1792-tõl van szervezett oktatás, de az iskolán kívüli népmûvelésnek is jelentõs hagyományai vannak. Ma az Általános Mûvelõdési Központ fogja össze, szervezi és irányítja községünk minden lakójának oktatását, mûvelõdését, kulturált szórakozását.

     A Dr. Berze Nagy János néprajztudós, községünk szülöttének nevét viselõ intézmény a szakkörökön, klubbokon, tanfolyamokon kívül több hagyományõrzõ csoportnak is otthont ad. (Páva-kör, Citera-együttes, Díszítõ-mûvész szakkör, néptánccsoport).


Copyright © 1996 AgriaComputer Kft.
Elõzõ oldal