A múlt

Az "Új Magyar Lexikon" a község múltjáról röviden csak azt említi, hogy Apc község Árpád-kori település. A lexikon összeállílása alkalmával ezt a szerzõk kétséget kizáróan biztos forrásból merítették és rögzítették.

A községben és határában elõforduló leletanyagokból viszont lehet következtetni, hogy már jóval elõbb a kõkorszakban, késõi bronzkorszakban (Apc Berekalja dûlõben feltárt urnatemetõ ie.1300-as évekbõl) éltek emberek és település helye volt e terület. Megint más leletek azt bizonyílják, hogy a népvándorlás korában (a VII. századból, a Fõ utcában feltárt lócsontok, kengyelek, agyag edények, a Berek-alatt feltárt agyag és faedények, gyöngyök árulkodnak róla) avar település volt. A "Zogea" (Zagyva) völgyében pedig kun település nyomait jelzik a leletek. (A leletanyag egy része a Szent Ivány-iak birtokában volt, amit késõbb a Nemzeti-, salgótarjáni és a hatvani múzeumoknak ajándékoztak.)

Írásos emlék õrzi, hogy Heves megye területét az Árpád-nemzetség egyik tagja Aba telepítette be. Nem kizárt tehát a szájhagyomány szerint, hogy ez a terület is birtokához tartozott és nevébõl származik a község neve.

Egy másik változat: - ugyancsak szájhagyomány õrzi -, az úgynevezett "Fekete-majorban" lévõ, Fûz-kúthoz kapcsolódik. A monda szerint ugyanis a Fûz-kutat eredetileg "Szûz-kút"-nak hívták és apácák laktak itt. Az ivóvizet nyújtó kutak egyikébe az itt álló zárda hét apácáját ölték bele a törökök és ehhez az eseményhez kapcsolja a község nevének eredetét, miszerint Apc az apáca szóból alakult volna és annak rövidített formája.

Ezek a hagyományok tartják magukat, az írott forrás azonban a település nevének eredetét Opuz (Opos) Detric fia: Gergely, mint a terület volt ura nevébõl származtatja. Kezdetben Opuz (Opos), Opach majd Opus, Apos, Apcz és végül kialakult mai formája: Apc.

Ezek az írások, emlékek és hagyományok mind csak megerõsítik azt a történelmi tényt, hogy községünk már elõbb és az Árpád-háziak idejében is lakott település volt.

templomE megállapításokat tovább erõsíti az 1332-1337 évi pápai tized jegyzéken Opus településrõl befizetett összeg (ami 32 garas volt). Ez az összeg pedig magasabb, mint ugyanezen a jegyzéken szereplõ Hatvan, Gyöngyöspata, vagy bármely ezen a területen adózó más területi egységé, ami joggal indít arra a feltételezésre, hogy ez a település már jóval elõbb élõ, fejlõdõ, lakott hely volt, noha a tatárjárás a XIII. század elsõ felének végén ezt a területet is feldúlta, mégis az 1300-as évek elején már újból mint adófizetõ lakott terület jelenik meg írásainkban.

A pápai tized jegyzéken Opus településrõl egy Herman nevû pap fizette be a garast. Ebbõl következik, hogy ebben az idõben már volt parókiája a településnek, és ha ez így van, templomának is kellett lennie.

Ennek a templomnak a helyét írásból nem ismerjük pontosan, de minden jel arra mutat - és a fáma is azt tartja, - hogy a jelenlegi templom északi oldalán épült helyiség (úgynevezett öreg sekrestye), szolgált elõször templom gyanánt (szintje a jelenlegi szint alatt van).


Copyright © 1996 AgriaComputer Kft.
Elõzõ oldal