Lõrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál található.
Az
1267-ben oklevélben elõször említett Lõrinci
a török pusztítás után gyorsan
fejlõdött, a XVIII. században már jelentõs
település volt, ahol sóhivatalt létesítettek.
Ekkor válik Lõrinci település részévé
az önálló Selyp falu. A mezõgazdasággal,
kereskedelemmel foglalkozó Lõrinci a XIX. század
végére iparosodik: megépül a Zsófia Malom,
a Cukorgyár, majd a Magyar Vulkán Cementgyár és
1940-ben a Mátravidéki Erõmû. A település
a századfordulón közjegyzõségi székhely
volt.
Lõrinci ipara 1945 után kiegészült
téglagyárral, keramit- és cserépgyárral,
sajtüzemmel, sok szolgáltató vállalattal. A
település a térség fontos foglalkoztatási
központjává vált. A település 1992.
január 1-tõl városi rangot kapott.
A város jelenlegi gazdasági átalakulását
a gyárak szervezeti és tulajdonosi változásai
jellemzik.
Új vállalkozások is megjelentek. Az átalakulások
jelentõs létszámleépítésekkel
jártak. A település kereskedelmi hálózata,
szolgáltatásai (pl. gépjármû szerviz,
autószalon) a vonzáskörzet ellátását
is biztosítják.
Lõrincinek nyugati részén létesült a 15.
Ipari Szakmunkásképzõ Intézet, amely 1991-tõl
szakközépiskolává alakult és volt
Tornyai kastélyban kollégiummal,
sportcentrummal kiépülve térségi feladatokat lát
el.
A zeneiskola hasonlóan vonzáskörzeti jellegû. Az
önkormányzat 1991-ben tájház
kialakítására házat vásárolt.
Érdemes megtekinteni a Szent Mihály templom
oltárát, a szép természeti környezetben
lévõ Szent Anna kápolnát.
A város közmûellátottságának
színvonalát is meghatározza a hármas
településszerkezeti tagolódás. A selypi és
erõmûvi lakótelepek teljes mértékben
közmûvesítettek. Az õstelepülésrész
színvonala alacsonyabb, de az elmúlt 4 évben
jelentõsen fejlõdött. Szennyvízcsatorna további
kiépítésére, közvilágítás
fejlesztésére, villanyhálózat és
gázhálózat, szennyvíztisztító
bõvítésére került sor.
A Mátravidéki Erõmûhöz tartozó
tórendszer körül az elmúlt
évtizedben rendezett üdülõ-, pihenõ- és
horgászcentrumot alakítottak ki mintegy 190
üdülõtelekkel, illetve kempinggel, melyet bel- és
külföldiek egyaránt látogatnak. Az
üdülõközpont jelentõs idegenforgalmat bonyolít
le, jól kiépített kereskedelmi és
vendéglátó szolgáltatással.
Copyright © 1996 AgriaComputer Kft. |
|