NATO KONFERENCIA Eger -1997. Szeptember 5.

10.00 -10.10 Megnyitó

10.10 -10.40 A magyar NATO csatlakozás politikai feladatai
                     Ea.: Keleti György
                     Honvédelmi Miniszter

10.40-11.00 Magyarország a NATO tagországok szemében
                    Ea.: Öxc. Simonyi András
                    Magyarország NATO Nagykövete

11.00-1 1.15 Kérdések

11.15-11.30 Szünet

11.30 -11.45 Magyarország partnerkapcsolatai
                     Ea.: Öxc. Christopher Long
                     Nagy-Britannia és Észak-Írország budapesti Nagykövete

11.45 -12.00 A NATO kapcsolatok várható, feladatai
                     Ea.: Árpád Szurgyi Attasé
                     Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége

12.00 -12.15 Kérdések

12.15 -12.30 Szünet

12.30 -12.45 Hazánk szomszédsági kapcsolatai a NATO csatlakozás után
                     Ea.: Tolnai László
                     Stratégiai Kutató Központ

12.45 -13.00 Parlamenti feladatok NATO meghívás után-csatlakozás elõtt
                     Ea.: Juhász Ferenc
                     Honvédelmi Bizottság Alelnöke

13.00 -13.15 Kérdések

13.15 -13.20 Zárszó

EMLÉKEZTETÕ NATO KONFERENCIÁRÓL

Készült: 1997. szeptember 5-én 10. órakor a Városháza Dísztermében.

Korózs Lajos országgyûlési képviselõ, a rendezvény szervezõje köszöntötte a megjelenteket és megköszönte, hogy elfogadták a meghívást.

Dr. Ringelhann György Eger város polgármestere köszöntötte a vendégeket és a megjelenteket.
Meggyõzõdése, hogy hazánk csatlakozása a NATO-hoz elkerülhetetlen. Elmondta, hogy szeretné, ha e rendezvény elérné célját, s hozzásegítene e lépés népszavazáson történõ megerõsítéséhez.

Keleti György Honvédelmi Miniszter - a magyar NATO csatlakozás politikai feladatairól tartott elõadást.
Elmondta, hogy: hazánk biztonságának garanciája érdekében a szövetség tagjává kell válnunk. Nem a honvédség elismerése volt a madridi meghívó, ugyanis emlékeztetett - csak olyan országok lehetnek a NATO tagjai, ahol már kialakult a többpárti demokratikus politikai rendszer, mûködõ piacgazdaság van, amelyek a térség stabilitását elõsegítõ politikát folytatnak, s amelyeknek hadserege képes bizonyos szinten már most együttmûködni a NATO-val.

Továbbá kijelentette, hogy azért kívánunk NATO-tagok lenni, mert szeretnénk részesei lenni e kollektív biztonsági rendszernek, melynek hatékonyságáról többek között a rengeteg kockázatot magában rejtõ délszláv-válság során is meggyõzõdhettünk. Egyedül csak a NATO volt képes arra, hogy a Balkánon kialakult kritikus helyzetben megteremtse a valódi béke alapjait. Szerinte ezért is hamis az a megközelítés, hogy november 16-án az ország lakosságának a NATO-tagság vagy függetlenség és semlegesség között kell döntenie. Magyarország számára nincs más járható út, mint a NATO-hoz való csatlakozás és az európai integráció, hiszen az ország biztonsága és gazdasági fejlõdése nem választható szét egymástól. Az sem igaz, hogy e lépéssel lemondanánk a szuverenitásunkról, lévén a NATO döntései konszenzuson alapulnak, s csak ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett országok számára.

A csatlakozás költségeivel összefüggésben elhangzott, a ténylegesen e lépéssel kapcsolatos kiadásokat külön kell választani az olyan, amúgy is elengedhetetlen ráfordításoktól, mint a laktanyák rekonstrukciója, sorkatonák élelmezésének, felszerelésének javítása vagy a hivatásos állomány helyzetének rendezése. Ezek ugyan nincsenek összefüggésben a remélt csatlakozással. Ezzel együtt természetesen lesznek közvetlen kiadások is.

Öxc. Simonyi András Magyarország NATO Nagykövete - Magyarország a NATO-tagországok szemében - címmel tartott elõadást.
Elmondta, hogy mindannyiunk számára megnyugtató lenne, hogy amikor az urnákhoz járulnak a polgárok, nyugodt szívvel tudjanak dönteni - remények szerint a csatlakozás mellett. Nem lesz propaganda, csak tisztességes, korrekt tájékoztatás.
A NATO-csatlakozás és az európai integráció kérdését nem lehet külön kezelni, e kettõ szorosan összetartozik, hiszen a csatlakozás révén megnövekedne az ország biztonsága, ami mind a külföldi tõke, mind pedig a hazai gazdálkodók számára kedvezõen hatna. Az sem mellékes, hogy így szorosabbra lehetne fonni az együttmûködést a katonai szövetséggel, amely a védelem modernizációját segítené elõ. Lényeges ugyanakkor, hogy a NATO számára nem közömbös, hogy a parlamenti pártok között megvan-e az egyetértés a csatlakozás kérdésében. Ennek ugyan ára lesz - mondotta ám a NATO nem ró ránk elviselhetetlen terheket, nem kényszeríti bele az országot féktelen fegyverkezésbe. Annak ellenére, hogy a biztonságot nem adják ingyen, ez az út lényegesen olcsóbb, mint ha egyedül kellene végrehajtani a hadsereg modernizációját. Az egész folyamatot, mint olyan elengedhetetlen hosszú távú befektetést kell tekinteni, amely idõvel a befektetések sokszorosát hozza vissza. Rendkívül fontos - zárta gondolatait a nagykövet, hogy a NATO ránk bízta a kérdést, a döntésbe most sem fog beleavatkozni, és a késõbbiekben sem óhajtja a feltételeket diktálni.

Öxc. Christopher Long Nagy-Britannia és Észak-Írország budapesti Nagykövete Magyarország partnerkapcsolatairól szólt.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO nem politikai klub, hanem egy katonai szövetség, amelyet ha bõvítenek, azt csak úgy tehetik meg, hogy tovább erõsödjön. Ami a NATO-t illeti: szemben az egykori Varsói Szerzõdéssel, a csatlakozással egy olyan demokratikusan mûködõ szervezet tagja lehet Magyarország, ahol a döntések konszenzuson alapulnak. Magyarország csatlakozásával nem terhet akarunk a nyakunkba venni - hanem erõsödni szeretnénk - mondotta. Azért kaptak Önök meghívást, mert úgy ítéltük meg, hogy a bõvítéssel pozitívumokra számíthatunk: tényleges hozzájárulást a régió biztonságához és folyamatos szerepvállalást remélünk. A NATO számításai szerint a csatlakozás költségei elviselhetõk lesznek, s bízunk benne, hogy Magyarországon megvan a belépéshez szükséges kellõ politikai akarat. Arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a NATO-nak még sohasem kellett harcba vonulnia azért, hogy megvédje a szövetség területét.

Szurgyi Árpád Attasé, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége. A NATO azt várja, hogy a magyar fél mondja meg, milyen feladatokra kész, melyek azok a területek, ahol erõsíteni tudja, a szövetséget, mit vesz át a közös védelembõl. Magyarország büszke lehet az utóbbi években elért eredményeire, ám tovább lépni csak akkor tud, ha a magyar nép akaratából csatlakozik a NATO-hoz.

Tolnai László Stratégiai Kutató Központ igazgatója. Hazánk szomszédsági kapcsolatai a NATO csatlakozás után.
A csatlakozás elutasításában rejlõ veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy azáltal hazánk azt kockáztatja, Magyarországot a világ a balkáni térséghez fogja sorolni. A környezõ országokkal való kapcsolatokról szólva rámutatott: Ausztria ugyan semleges ország, ám az utóbbi idõkben jelentõs módosulásokat mutat az ottani biztonságpolitika is. Szlovákiát illetõen elhangzott, az északi szomszédainknál középtávon a jelenlegi állapotok fennmaradásával kell számolni. Figyelemre méltó Románia helyzete is: õk nagy energiát fektettek be az "elsõ-körös meghívás" érdekében, de a kudarcot is nyugodtan fogadták.

Juhász Ferenc Honvédelmi Bizottság Alelnöke. Parlamenti feladatok NATO meghívás után, csatlakozás elõtt.
Fontosnak tartja, hogy a parlamenti politikusok és jogalkotók felelõssége a lakosság korrekt tájékoztatása. De nagy szerepe van e kérdésben a sajtónak is. Szólt arról, hogy a parlamenti pártoknak meg vannak a külföldi pártokkal a kapcsolatai.
Véleménye szerint a kibõvített NATO egész Európa számára biztosíthatja azt, amit már véghezvitt Nyugat-Európában: megszilárdítja az épülõ demokráciákat, megteremti a jólét feltételeit, megakadályozza a helyi versengéseket, elejét veszi a fölfegyverkezésnek és a destabilizáló hatású nemzeti politikának, a közös biztonsági érdekek védelmében elõsegíti az együttmûködést.
Elmondta, hogy a NATO tagság pozitív hatással lesz védelmi rendszerünkre, fegyveres erõinkre is, és ezen keresztül erõsíteni fogja Magyarország demokratikus intézményrendszerét, külsõ és belsõ biztonságát. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a közismert tényre is, hogy a kollektív védelem mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint a nemzeti keretek között megvalósított védelem. Reméli, hogy a parlamenti pártok együtt munkálkodnak az ország euroatlanti csatlakozásának elõsegítésében.

Simonyi úr azzal zárta beszédét hogy:

"Egy ügy, egy feladat, egy csapat".

Eger,1997. szeptember 10.