Ostoros múltja és jelene

Ostoros Eger szomszédságában, dombos vidéken a Bükk utolsó lankáin fekvõ kis település. 1950-ig Borsod megyéhez, majd 1950 után Heves megyéhez csatolták.

Nevét az Ostoros patakról kapta, melyet már Anonymus is említ. Oklevelek tanúsága szerint 1332-ben az Wstaras Welgh /Ostoros-völgy/ helynevet említik. Ebben az idõben a bélháromkúti apátság birtoka volt.

I. Lajos király 1367-ben az Ostoros nevû apátsági birtokot újranépesítõ jobbágyok részére háromévi adómentességet biztosított.

A mai napig meghatározó jellegét a szõlõ léte adta, melyet elõször 1446-ban az egri káptalan telepítette a falu határának jelentõs részébe.

Eger 1552 évi ostroma idején a törökök teljesen felégették. A megmaradt 12 jobbágy 1558-ban is még pincében lakott, házuk nem volt. 1566-67-ben Kara Dsófer hatvani bég ismételten elpusztította. A török pusztításának, zaklatásának következtében a bélapátfalvai apátság is elnéptelenedett, ekkor Ostoros a Szarvaskõi püspöki vár tartozéka lett.

Ismét datálódva szántóföldi gazdálkodás megszûnt, csak bortermelésbõl éltek a lakosok

Eger 1596 évi eleste után a kamara elzálogosította.

1638-ban Ostoros néptelen puszta, a határ Bárcay és Barius uraknál volt zálogban, tõlük Czeglédy Albert nagyprépost váltotta vissza.

A XVIII. sz. elejéig nem tudott benépesülni.

A birtokot 1700-ban az egri papnevelde kapta meg, s csak ezután 1715 körül kezdett ismét Ostoros benépesülni.

Jellegzetessége sokáig a falunak a pincében kialakított lakás volt. A mai napig lehet még látni a pincesoron ezekbõl a "barlang-lakásokból", amiket már csak emlékként õriznek.

A török idõbõl maradt emlék a "Csúnya munka" is. Darázskõbõl rakott megfigyelõ állás, ahonnét a Tiszáig meg lehetett az Alföldet figyelni:

A XV. században telepítet szõlõ újra és újra fogant a község határában. Jelenleg is a szõlõ és a bor termelés biztosítja Ostoros fõ megélhetési lehetõségét.

A termelõi õslakosság mellett Eger város közelsége, a Bükk gyönyörû lankái és a kellemes környezet vonzza az ide települõket.

Ennek következtében egyre inkább "alvó-településsé" válik Ostoros, a "kertvárosi" jelleg egyre jobban érvényesül a településen.

Nagy vonzerõt jelent a víztározó jelenléte is, ahol a természet-búvárok egyéni madárvilágot fedezhetnek fel. A horgászoknak ugyanolyan kedvelt, mint a vizet kedvelõ napimádó turistáknak, akik szívesen töltik idejüket a tóparton.

Több emelet magasságban épült pincerendszer nem kis gondot okoz, de a megmentése napjainkban is folyik, hiszen ezek is szinte országosan egyedülálló képzõdménybe vájt járatok is meghatározói az ostorosi kiváló minõségû boroknak

S ahol a bor terem, terem ott még más is.

Az évezredek óta "megtermett" õsi, keleti eredetû népzenét a palóc kultúra gyöngyszemeit óvják, ápolják asszonyaink.

A negyedszázada alakult kórus próbálja visszaforgatni a visszafordíthatatlant, az elmúlás ellen közös énekléssel mentik a népi hagyományokat, ápolják a népmûvészetet.


Copyright © 1996 AgriaComputer Kft.
Previous page