| Építészet | Losonci Miklós |
| Magyar építészet | |
|
|
|
III.
A magyar barokk maradandó értéke Fellner Jakab. Ő Nikolsburgban született 1722-ben, a XVIII. század honi építészetének legkiválóbb Mestere, aki művészetével behálózta az egész országot, hiszen a ráckevei, béllyei, pápai, tatai, gyöngyösi uradalmak és birtokok terveit készítette, az épületek kivitelezésére ügyelt. Nagyszerű alkotása a veszprémi püspöki palota, mely a vár ékszere napjainkban is. Fantasztikus szorgalma és képzeletbősége is, kétszáznál is több alkotásából több mint száz fönnmaradt, így a cseklészi, móri kastély, az egri érseki palota , a tatai, tarjáni, császári plébániatemplom is. Életművének jelentős pillanata, amikor gróf Eszterházy Károly szolgálatában megtervezte az egri Líceumot, mely főműve. E hatásában is hatalmas tömb, mintegy kézfogót ad Hild Józsefnek is a folytatásra, aki az egri vár és a Líceum méreteire figyelve komponálta meg immár klasszicista stílusban az egri székesegyházat, melynek makettjét is láthattuk Budapesten, májusban, a Gerbaud-ház nagy, Makovecz Imre által nyitott kiállításán.
Fellner Jakab építményeinek alaprajzai a méltóságteljes nyugalomnak biztosítanak otthont. Miközben épületeket tervez, a várost is szerkeszti olyan központi alakulásokkal, melyek továbbteremtésre ösztönzik utódait, így válik Fellner és Hild nemzedéke szövetségessé az építészet több századot föltételező és indítványozó egységében.
Figyelmet kelt a magyar barokk kastélyépítészete. Figyelmet akkor is, ha Versaille az alapminta, ha Potsdam, Petrodvorec, Cárszkoje Szelo, Szentpétervár, a bécsi schönbrunni kastély jelenti a világhírt. Fertőd külön kincs. Megjelenésének eleganciájában és léptékben az. Abban egyedülálló, ahogy Haydn révén a muzsikának is primátust biztosít, a kastély hatalmas parkjához csatlakozó vadaskertje pedig a szórakozásnak is rendkívüli összkomfortot ajánl.
Fellner Jakab egri Líceuma 1765-1785
Lucas Hildebrandt a magyarországi barokk építészet kiválósága, művészetének nyitánya a ráckevei Savoyai-kastély. Ez az épület két szempontból rendkívüli. Egyrészt azért, mert Hildebrandt e műve összegezi az itáliai és a francia barokk erényeit, a tér összpontosítását, a kertművészet falakhoz tömődő szövetségét, mely színben, illatban, árnyat adó kellemességben nyilvánul meg. Nagy jelentőségű az a tény is. hogy Lucas Hildebrandt bécsi Belvederét létrehozó életművének nyitánya Ráckeve, ahol a kupolateremhez vezető három irány az építészet demokráciájának megnyilvánulása, melyet Michelangelo kezdeményezett Firenzében, a Biblioteca Laurenziana bejáratában. A magyar barokk kastély a szépség sok elágazását valósítja meg boldogító epizódjaiban, melyre máig maradandó példa Edelény, Körmend, Gödöllő, Bük, Cseklész, Hajós, Pécel, Nagytétény. Sajnos, ahol nem találták meg a barokk kastély új funkcióját, ott a nyomasztó pénzhiány és a műveletlenség rongálta-rombolta létüket. E romlásból Fertőd és Ráckeve megmenekült, a gödöllői Grassalkovich-kastély fölemelkedésének most lehetünk szemtanúi. Eger azért kiemelkedő mérték, mert ott a barokk szinte sértetlen, az épületek eredeti hivatásuknak megfelelően szolgálnak liturgikus és oktatási eszmét.
Johann Lucas:
Ráckeve, kastély, 18. század kezdete
A barokk arra is példa, hogy gótikus templomaink belső terét öltözteti új szépséggel. Az eredmény egységgé nemesedett kettőssége történelmi kényszerűség indítékaiból kelt új életre, hiszen tatár, török megzavarta az építészet természetes fejlődését, a befejezés más korra maradt. Mindez ma már az esztétikum új ötvözete, erről győz meg a belvárosi főplébániatemplom és a soproni bencés templom gótikus-barokk együttese.
Egerben is együtt élnek a századok. A reneszánsz korban emelkedett vár, Fellner barokk, Hild klasszicista tömbje a nagyság rokon arányaival növeli a város többforrású szépségét. Az, ahogy Makovecz Imre monumentális méretű uszodát tervezett, nem sérti, hanem megérti Eger szellemiségét, immár a harmadik évezred lendületét csatolja a vár, a főiskola, a székesegyház léptékéhez. Így az uszoda nagy mérete nem hiba, hanem a városkép tetőzése, a mű egyik legnagyobb erénye.
A városban évezredek élnek együtt az építészeti formákban, Vác arra példa, hogy a Bécsben alkotó francia Isidore Canevale a katedrális összetett formarendjében mintegy befejezi a barokk eszményeket és a pompás főhomlokzat oszlopaival már a klasszicizmust kezdeményezi az 1770-es években. Az arányok itt is kellemes összhangzattan alapján áramlanak, melynek külön ékessége a belső tér Maulbertsch freskója. A magyar barokk sokrétűségének jegyében ível Hefele Menyhért művészete, aki a maga nyugalmasabb képzeletével a szombathelyi székesegyház klasszicizáló barokkjának megálmodója. Gazdag és rendkívül árnyalt építészetünk barokk öröksége hasonlóan a magyar klasszicizmus értékrendjéhez, mely a stílus európai élvonalához tartozik, messze megelőzi a stílus átlagát.
A református nagytemplom Debrecenben Péchy Mihály tervei szerint emelkedett. Az építkezés 1821-ben fejeződött be, a magyar klasszicizmus első főműve. Hossza 55 m, szélessége, 17 m, tornyainak magassága 67 méter. Különlegessége az, hogy főhomlokzatának monumentalitása a belső térben azzal válik bensőségessé: Mélysége korlátozódik. Azzal elsőként, hogy a belső tér hosszmértéke az épület eredeti szélessége, s bár a látványban ez nem látszik, ez Péchy Mihály remeklése, a méret csökken.
Polláck Mihály a magyar klasszicizmus indító Mestere, a XIX. századforduló meghatározó meghatározó építésze. Bécsben született 1773-ban, Pesten hunyt el 1855-ben. Ő alkotta a Nemzeti Múzeumot, a Deák téri evangélikus templomot, a szekszárdi megyeházát, az alcsúti kastélyt és számtalan más épületet. A pesti Nemzeti Múzeum súlyos és méltóságteljes tömbje a magyarság lelki-szellemi önarcképe, nyugalmat és erőt sugároz a maga dór oszlopokra is hangolt egyszerűségében, abban az alföldi terebélyességben, mely az építészet eszközeivel létrehozott teremtő békesség. Polláck Mihály a magyar klasszicizmus nagy megalapozója, európai minőségének kezdeményezője, aki 1808-ban a Szépítő Bizottság elnökeként mindvégig vigyázta építészetünk magas értékrendjét. Ezzel ő a magyar műemlékvédelem és városépítészet Kazinczyja, a formák rendező nyelvújítója, egyetemes ellenőre és mértéke.
Polláck Mihály gazdag örökségét folytatta az a Hild József, aki közel ezer épületével a magyar XIX. század klasszicista fogalmazásának immár maradandó géniusza. Képzeletének termő bőségét szorgalma energiáival véglegesítette. A francia forradalom évében született Pesten, 1789-ben és ugyanitt hunyt el a kiegyezés esztendejében, 1867-ben. Rendkívüli egyéniség volt, ő tervezte a Valeró gyárat, a mai Honvédelmi Minisztérium régi épületét, a Császár fürdőt és sok más nevezetességet. A klasszicista Pest kialakulása az ő nevéhez fűződi, aki úgy mellékesen a bajnai és gyömrői kúriakastélyok megálmodója. Fantáziájának bőségét és intellektusának erejét bizonyítja, hogy minden építménye bizonyos ponton újszerű, miközben a görög-római építészet továbbteremthető formáinak föltámasztója. Ceglédi református szentegyházában azzal boldogít, hogy minden égtáj felé nyit kaput. Kunhegyesen azzal, hogy a templom óriás, Milánó-nagyság telepedhetne köré. Nem így történt. A kiegészítés elmaradt, ami él: az általa tervezett református egyház gulliveri mérete. Egerben is pontosan eltalálta a méretet - a vár tömbjét nagyvonalú klasszicista tömbbel ellenpontozta. Esztergomban a domb tetejére olyan építészeti ünnepet varázsolt, hogy Le Corbusier joggal nevezte az európai klasszicizmus egyik főművének. Májusban Budapesten nyílt meg a Gerbaud házban Hild József emlékmű-kiállítása. A megnyitón Makovecz Imre művészetének hungarus eleganciáját emelte ki - valóban páratlan Hild József egyszerűségre korlátozott pompája. Joggal nevezte Rados Jenő Hild életművét "olyan hatalmasnak és gazdagnak", melyet alig lehet áttekinteni. Egy biztos, hogy Gyöngyösről Kölnbe toppanva, de Magdeburgból Egerbe érkezve mondhatjuk: Európában vagyunk. Idestova több száz esztendeje Fellner Jakab, Hild József és annyian mások jóvoltából.
| Előző | Tartalom | Következő |